Több tényező húzza felfelé az alma árát

A léüzemek meghirdették a léalma induló felvásárlási árát. A kilogrammonkénti 34–37 forint a tavalyi szinten, illetve 2-3 forinttal az alatt van. „Ezek még nagyon kis mennyiségekre vonatkoznak, vagyis nem száz százalékban mérvadók” – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Még nagyon a szezon elején vagyunk, de a várható hozam máris jóval kisebbnek ígérkezik a tavalyinál, amikor pedig gyenge volt a termés, ezért nem valószínű, hogy az indulóárak később csökkennek.

Az idei uniós termés a várakozások szerint ugyanakkora lesz, mint a múlt évben, vagyis 10,7 millió tonna. Magyarországon viszont a 2019-es 400 ezer tonna után csak 300-350 ezer tonnáról szólnak az előrejelzések. Markáns különbség az is, hogy míg tavaly augusztusban, a szezon kezdetekor még volt egy-két hónapra való étkezési alma a hazai hűtőtárolókban, addig mára teljesen elfogytak a készletek – hívta fel a figyelmet Apáti Ferenc.

A sűrítménypiac a járványhelyzet idején megtorpant, mert a HoReCa-szektor leállása miatt esett a kereslet. Mégsem halmozódtak fel emiatt nagy készletek a FruitVeB alelnöke szerint, mert tavaly a gyenge termésből az átlagos sűrítménymennyiségnek csak mintegy 60 százalékát gyártották le az európai sűrítőüzemek. A piaci várakozásokat egy újabb járványhullám miatti bizonytalanság jellemzi.

A felsoroltak a piac keresleti jellegét erősítik, de még nem lehet megbecsülni, hogy mennyivel erősítik jobban, mint tavaly – mondta Apáti Ferenc. A termésbecslésekben is van némi bizonytalanság, ez a plusz-mínusz 15 százalék pedig Lengyelországban akár félmillió tonna termést is jelenthet. Ekkora mennyiség, ha nem is fordítaná meg a trendet, de hathat a piacra, mindkét irányba.

Információk szerint minden jelentősebb almatermelő országban az átlagosnál kevesebb alma terem, ezért most külföldről is keresik az almát, ami jó exportpozíciót biztosít a magyar termelőknek. Ha a külföldi piacok „kihúzzák” az étkezési almánk egy részét, akkor a belpiaci keresleti jellege erősödhet, de hogy mennyire, az Apáti Ferenc szerint egyelőre szintén megbecsülhetetlen.

A minőségről is korai még beszélni, mert a gyümölcs várható méretében is van bizonytalanság. Pedig a méret fontos, mert nemcsak az étkezési és az ipari alma arányát befolyásolja, hanem a teljes mennyiséget is. Az is kérdés, hogy ennyi fagy- és hideghatás után mennyi alma hullik le a szüret előtt: ha sok, az az ipari alma arányát növeli az étkezési rovására. Mindennel együtt Apáti Ferenc azt gondolja, hogy az almatermésnek az idén is csupán az egyharmada lesz étkezési minőségű.

A piacokon egyelőre nyári alma kapható, amelyet július vége óta szüretelnek. A termés ebben a kategóriában is gyenge. Mivel a tavalyról betárolt alma a nyári alma megjelenésére már elfogyott, a friss termésnek – a 2019-es helyzettel ellentétben – nem kellett az előző évi készletekkel versenyeznie. A gyenge termés és a tavalyi árualap elapadása következtében az árak szokatlanul magasak: az átlagos évek szintjéhez képest megduplázódtak. A nettó termelői árak kilogrammonként 200-300 forint, a nagybani pia­ciak 400-450, a fogyasztóiak pedig 600-700 forint körüliek. Apáti Ferenc úgy véli, ezek az árak a gála fajta szüretére augusztus végén kissé majd mérséklődnek, de a mostani várakozások szerint még mindig a gálánál megszokott szinten, illetve a tavalyinál jóval magasabban maradnak. A következő mérföldkő szeptember közepén az lehet, amikor a lengyel exportőrök a tömeges szüret megindulásával megjelennek a piacon – egyelőre nem tudni, milyen árral.