Rossz napjuk volt a bíróságon a multiknak

Összeegyeztethetők a magyar távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások árbevételére kivetett különadók az uniós joggal – állapította meg ítéletében az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága. Az Európai Bíróság tegnap egy másik ügyben is közzétette döntését, ebben azt mondta ki, hogy a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer nem ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságával, azonban súlyos aránytalanságokat tartalmaz. Az előbbi állásfoglalás a brit Vodafone csoport, illetve a Tesco-Global Áruházak Zrt. számára rossz hír, az utóbbi pedig a Google írországi központjában okozhat fejfájást.

A különadók előzménye, hogy a 2008-ban kezdődő válságra reagálva Magyarország dedikált közterhet vezetett be. Ezek az elvonások – amelyek progresszívan érvényesültek az éves forgalomban – 2010 és 2012 között voltak érvényben. A Tesco-Global Áruházak, illetve a Vodafone Magyarország vitatta a kivetett különadó jogosságát, ezért bírósághoz fordult, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) megjelölve alperesként. Ebben az eljárásban kezdeményezte a hazai igazságszolgáltatás az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatal lefolytatását, amely a tegnapi ítélettel zárult le. Itthon a perek jelenleg is tartanak, a luxemburgi testület állásfoglalása azonban előrevetítheti a magyar állam győzelmét.

Az árbevételt terhelő különadókról 2010 októberében határozott a kormány négy ágazatra vonatkozóan: a kiskereskedelem és a távközlés mellett a bankszektor, illetve az energiapiac is a szabályozás hatálya alá esett. A sarcot harmincmilliárd forint fölötti éves forgalomtól 0,1 százalékban szabták meg, amely százmilliárd forint adóalaptól 0,4 százalékra emelkedett. A legnagyobb bevételt elérő piaci szereplőknek 2,5 százalék volt az adókötelezettségük. A luxemburgi testület rámutatott, hogy bár a progresszív elvonás elsődlegesen a külföldi tulajdonú vállalkozásokat érintette, tükrözte a piacok valós gazdasági helyzetét. Éppen ezért semmilyen szempontból (letelepedés szabadsága, az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok, közösségi áfarendszer) nem minősül az érintettekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésnek.

A Tesco lapunk érdeklődésére azt írta, hogy folyamatban lévő jogi ügyekről ezúttal sem áll módjában részletes információt megosztani. Az áruházláncnak a vonatkozó időszakban (2010 márciusától 2013 februárjáig) 572, 583, 612, illetve 608 milliárd forint árbevétel után kellett fizetnie. A Vodafone úgy reagált, hogy tudomásul veszik a fejleményeket. Szerintük a társaság jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez: csaknem 4000 embert foglalkoztat, és mintegy évi 63 milliárd forinttal veszi ki részét a közteherviselésből.

A Google ugyancsak a NAV-val szemben terjesztett elő keresetet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Ennek előzménye, hogy 2017 januárjában az adóhatóság egymilliárd forint mulasztási bírságot szabott ki a dublini társaságra a reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. A regisztráció hiánya első alkalommal tízmillió forinttal, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási büntetés háromszorosának megfelelő összeggel szankcionálható. A bírság maximuma egymilliárd forint. Az internetes keresőóriás kifogásolta, hogy a jogszabályi rendelkezés rá is vonatkozik. Ezt az Európai Bíróság nem osztotta, ugyanakkor értékelése szerint a reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal, mert a büntetés mértéke a külföldi szolgáltatóknál sokkal magasabb.

A kérdés eldőlt

A nagyvállalatok a jövőben nem emelhetnek kifogást az ellen, hogy arányosan több adót fizessenek, mint a jelentősen kisebb gazdasági potenciállal rendelkező kisvállalkozások – közölte a Pénzügyminisztérium. A tárca szerint a Google-ügyben született ítélet a közös teherviselés rendszerébe vonja a Magyarországon adóköteles tevékenységet tényleges letelepedés hiányában végző multinacionális cégeket.