A közös agrárpolitika (KAP) fenntarthatóbbá tétele mellett az EU-nak a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások megkötése során is különös figyelemmel kell lennie arra, hogy
csak a magas szintű európai környezeti, állatjóléti és termelési követelményeknek megfelelő termékek érkezhessenek az európai piacra
– mondta Feldman Zsolt az uniós agrárminiszterek videókonferenciáján.
Az uniós mezőgazdasági miniszterek 2021. április 26-i virtuális ülésének legfontosabb napirendi pontjai a közös agrárpolitika reformja, valamint a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások mezőgazdasági vonatkozásai voltak.
Az online konferencián az Agrárminisztériumot képviselő Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az ülés után elmondta, hogy
a 2023-ban induló új KAP szabályrendszere várhatóan az eddiginél is jóval több környezet- és klímavédelmi intézkedést tartalmaz majd,
és a KAP-források 40 százalékát klímavédelemhez kapcsolódó intézkedésekre kell fordítani.
A környezetbarát termelési gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére új támogatási formaként bevezetik az úgynevezett agrárökológiai alapprogramot, és emellett előírnak több új, a biológiai sokféleséget, a vizek és a talajok védelmét szolgáló kötelezettséget is. Az uniós vita ezek konkrét megvalósítási módjáról folyik.
A magyar agrártárca azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a gyakorlatban kivitelezhető, végrehajtható módon ösztönzik a gazdálkodókat a fenntartható megoldások alkalmazására,
nem pedig büntetésekkel akarják ezt kikényszeríteni.
Olyan egyszerűen végrehajtható intézkedésekre van szükség, amelyek érdekeltté teszik a gazdálkodókat a környezetbarát megoldások alkalmazásában.
A külkereskedelem kapcsán az államtitkár aláhúzta, hogy
fontos a zöldebb, fenntarthatóbb mezőgazdaság megvalósítása, de ehhez egyenlő nemzetközi versenyfeltételek kellenek.
A klímaváltozás elleni küzdelem globális kihívásához akkor tud érdemben hozzájárulni a mezőgazdaság, ha az EU-n kívül is fenntartható módon történik az élelmiszer-előállítás.
Ezért kell különös figyelemmel lenni a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások megkötése során arra, hogy csak a magas szintű európai környezeti, állatjóléti és termelési standardoknak megfelelő termékek érkezhessenek az európai piacra. Enélkül az európai mezőgazdaság könnyen versenyhátrányba kerülhet a globális szereplőkkel szemben.
