Ursula von der Leyen most tényleg berágott: nem akar újabb Orbán Viktort, ez lehet az utolsó szankciós csomag az oroszok ellen – megkezdődik a tagországok kiszorítása
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA legutóbbi szankciós csomag tárgyalásai elhúzódtak Brüsszelben, miután Görögország egy hajózási vállalat érdekében vétózta a javaslatot. Azonban úgy tűnik az Európai Unió vezetése most azt vizsgálja, hogyan lehetne gyorsabb és hatékonyabb módszerrel elfogadni a célzott pénzügyi korlátozásokat, tehát csökkenteni a tagállamok mozgásterét.
Heteken keresztül folyt a vita Brüsszelben
Athén heteken keresztül ahhoz kötötte a legutóbbi szankciók jóváhagyását, hogy a Dynagas hajói továbbra is szállíthassanak orosz cseppfolyósított földgázt (LNG). Görögország csak a mentességért cserébe volt hajlandó hozzájárulni az orosz pénzügyi rendszert és az ország olajexportból származó bevételeit célzó intézkedésekhez.
Mivel a tagállamok a szankciós csomagokról szóló tárgyalásokon egyre gyakrabban vétóznak, hogy megvédjék Oroszországi gazdasági érdekeltségeiket, ezért az Európai Unió egy új rendszeren dolgozik − számolt be a Financial Timesnak három tisztviselő.
Az Európai Bizottságban egyre nagyobb támogatást kap az elképzelés, miszerint a szankciókat a jövőben egyenként vagy kisebb, tematikus csomagokban fogadják el.
Ezzel megszűnne a gyakorlat, hogy elsősorban kommunikációs megfontolásból, nagy intézkedéscsomagokat állítsanak össze.
Az ötletet leginkább az Ukrajna felé elkötelezett tagállamok támogatják a legjobban.
Így csökkenhetne a javaslatokat megvétózó tagállamok száma, ezért valószínűleg gyorsabbá válna az intézkedések elfogadásának folyamata az ügyet ismerő tisztviselők szerint.
Elképzelhető, hogy ez volt az utolsó szankciós csomag
− nyilatkozta egy, az ügyet ismerő brüsszeli forrás a legutóbbi sikeres tárgyalást követően, majd hozzátette, hogy a rendszer egyértelműen nem működik.
A jelenlegi gyakorlat
Az Európai Unió 2022 februárja óta 21 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. A különböző korlátozásokat mindig egyetlen nagyobb csomagba vonták össze, amelyhez mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség volt.
A nagy csomagok előnye, hogy azokat látványosabban lehet kommunikálni, illetve bejelentésük szimbolikus időpontokhoz köthető. Ilyen például a háború kitörésének évfordulója.
Azonban hátrányuk, hogy minél több intézkedést tartalmaz egy-egy csomag, annál nagyobb eséllyel kerül bele olyan elem, amelyet bizonyos tagállamok nem tartanak elfogadhatónak. Ebből kifolyólag egyre többször fordult elő, hogy a javaslatok a többség támogatása ellenére megrekedtek. Erre jó példa a legutóbbi görög eset:
Athén addig nem volt hajlandó jóváhagyni a huszonegyedik szankciós csomagot, amíg a George Prokopiou milliárdos tulajdonában álló Dynagas hajózási vállalat nem kapott mentességet az orosz LNG harmadik országokba történő szállításának tilalma alól.
Érdekesség, hogy ez a szankció még egy 2025 októberében elfogadott csomag része volt, amely 2027 januárjától lépett volna életbe. Mivel Görögországnak sikerült érvényesíteni akaratát, ezért a Dynagas hajói a jövőben is folytathatják ezeket a szállításokat, tehát tulajdonképpen az Európai Unió enyhített egy korábbi intézkedésen.
Az Athén által blokkolt huszonegyedik szankciós csomag az orosz kőolajexportból származó bevételek visszaszorítását célozza, valamint 94 orosz pénzügyi intézmény vagyonát fagyasztja be, miközben 33 bankkal szemben tranzakciós tilalmat vezet be.
A görög álláspont szerint az LNG-szállítási tilalom elfogadása hiba volt, mert az intézkedés nem az orosz gazdaságot, hanem elsősorban a Dynagast sújtotta volna, miközben az Európai Unión kívüli versenytársaknak kedvez.
Ezek után nem akarom többé azt hallani, hogy bárki szolidaritásról beszél
− fogalmazott a tárgyalások után egy uniós diplomata.
A legutóbbi szankcióscsomag elfogadását nem csak Görögország fékezte:
Ausztria az orosz Rasperia befektetési társasággal szembeni szankciók feloldását kívánta elérni, hogy a Raiffeisen Bank hozzáférhessen a vállalat befagyasztott Strabag-részvényeihez, és azokból ellensúlyozhassa az orosz bírósági eljárásban elszenvedett, mintegy 2 milliárd eurós veszteségét.
Ausztria végül nem kapott azonnali mentességet a Rasperia számára: a tagállamok mindössze azt ígérték meg, hogy megoldást keresnek a befagyasztott részvények ügyének tisztázására.
Gyorsabb eljárás
A változást sürgető tagállamok szerint az új módszer lehetővé tenné, hogy a szankciókat a Tanács gyorsabban és hatékonyabban fogadhassa el, anélkül hogy meg kellene várni egy nagyobb, látványosan bejelenthető csomag összeállítását.
Így a tagállami kifogások nem csomagokat, hanem egy adott intézkedést blokkolnának.
A javaslat hátránya azonban, hogy míg nagyobb csomagok több országot egyszerre érintenek, addig egy-egy intézkedés következményei általában kevesebb országot sújtanak. Ez nehezebbé teheti a kompromisszumok kialakítását, valamint csökkentheti a tagállamok érdekérvényesítő- és lobbierejét is.
A cikk írásának időpontjáig az Európai Bizottság szóvivője nem nyilatkozott arról, hogy valóban változtatnak-e a szankciók elfogadásának módján.
