Az elmúlt években a gabonák és olajos magok raktározása számos változáson ment keresztül. Nagyon sok új magtár kezdte meg a működését, sokszor a termelői, felvásárlói és bértároló-szolgáltató funkciók keveredése árán is. A raktározás oktatása nem túl széles körű, az üzemeltetők a saját tapasztalataik, jobb esetben a partnereik, minőségvizsgálók tanácsai és észrevételei segítségével végzik ezt a munkát. A gabonakereskedőkre és -feldolgozókra ugyanakkor egyre szigorodó előírások vonatkoznak, ezek betartásának ellenőrzését segíti a gyorsan fejlődő diagnosztika is – vázolta az alaphelyzetet Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. Mint ismertette, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a raktározással korábban aktívan nem foglalkozók közül sokan nem fordítanak kellő figyelmet a szakmai előírások betartására, s nagyon sok esetben nem is áll rendelkezésre állandó képzett személyzet a nagy tömegű ömlesztett áru szakszerű tárolásához.
A legnagyobb baj az, hogy a raktározás során az élő kártevők okozta károk – amelyek a napjainkra jellemző változékony időjárás miatt egyre gyakoribbak – új és sajnálatosan „kreatív” megoldásokra sarkallnak egyes raktár-üzemeltetőket
– állítja Pótsa Zsófia. Az utóbbi időszakban fény derült olyan esetekre, amikor az élő kártevők ellen raktárban használható és hivatásos gázmesterek által adagolható gázosítószerek helyett a szántóföldi gazdálkodásban alkalmazható rovarirtót használtak. Több tiltott hatóanyag, de jellemzően a chlorpyriphos és a chlorpyriphos-methyl bevetését mutatták ki. Márpedig ezek forgalmazását 2020. február 16-án rövid türelmi idővel betiltották, és 2020. április 16-tól szigorúan tilos a használatuk a szántóföldi termelésben is. A raktárak légterét 2018. november 16-ig volt szabad ezekkel fertőtleníteni, tehát az, hogy még a 2021-es mintákban is kimutathatók, mindenképpen szabálytalan és törvénysértő. A főtitkár szerint ez óriási gond lehet, hiszen a raktárban tárolt gabonákat és olajos magvakat közvetlenül a feldolgozásuk után emberek és állatok fogyasztják, a mérgek az egészségüket súlyosan károsíthatják. Az ilyen árut az Európai Unióban feltartóztathatják, elrendelhetik a visszairányítását a feladóhelyre, ami horribilis költséget okoz azoknak a gazdasági szereplőknek, akik semmiről sem tehetnek. Még rosszabb esetben akár általános korlátozást is elrendelhet a magyar termékek kivitelére valamely uniós vagy más nemzeti hatóság – tette hozzá a főtitkár.
Hasonlóan súlyos gond, hogy a megugró gázárak miatti magas szárítási költségek arra sarkallnak egyes termelőket, hogy ne gázzal szárítsanak, hanem érésgyorsítókat használjanak, de ezeket a szereket is szigorúan tilos használni. A Gabonaszövetség ezért nyomatékosította, hogy a hatósági előírások betartása elengedhetetlenül fontos, hogy a fent részletezett súlyos következmények elkerülhetők legyenek. A szövetség ugyanakkor támogat minden olyan törekvést, amely a Magyarországon megtermelt gabona és olajos magvak helyes tárolási gyakorlatát segíti és erősíti.
