Vlagyimir Putyin távol marad a júliusi BRICS-csúcstalálkozótól

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazik el a jövő heti, brazíliai BRICS-csúcstalálkozóra az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs miatt – közölte a Kreml külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov. Putyin a júliusi csúcson videókapcsolaton keresztül vesz részt, Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli a helyszínen.

A Reuters emlékeztet: orosz vezető ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023-ban, adott ki elfogatóparancsot. Az ICC ugyanis azzal vádolja Putyint, hogy háborús bűncselekményeket követett el Ukrajnában. Moszkva tagadta a felvetést, de Putyinnak kockázatot jelentene, ha olyan országba utazna, amely aláírta az ICC egyezményét.

Az orosz elnök tavaly hasonló okok miatt hagyta ki a dél-afrikai BRICS-csúcsot, bár Mongóliában, a szintén ICC-tagállamban nem érte bántódás. A júliusi brazíliai csúcson várhatóan a kínai elnök, Hszi Csin-ping sem vesz részt.

Mi a BRICS?

A BRIC kifejezést 2001-ben Jim O’Neill közgazdász alkotta meg, amellyel négy gyorsan növekvő gazdaságot – Brazília, Oroszország, India és Kína – jelölt. Az országcsoportot 2009-ben alapította Brazília, Oroszország, India és Kína, majd Dél-Afrika 2010-es csatlakozásával kialakult a ma is használatos kifejezés.

Célja a tagok gazdasági és geopolitikai érdekeinek összehangolása és elősegítése, ezért a tagországok vezetői, valamint a külügyminiszterek is évente kétszer találkoznak ebben a keretben. Habár a csoport nem az Egyesült Államok vezette Nyugattal szemben határozza meg magát, a szervezetet sokan mégis az arra adott válasznak tartják. 

Tavaly és idén öt állam – Irán, Egyiptom, Etiópia, az Egyesült Arab Emírségek és Indonézia – csatlakozott a csoporthoz, így jelenleg tíz teljes jogú taggal rendelkezik. A tíz partnerország – Belarusz, Bolívia, Kuba, Kazahsztán, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda, Üzbegisztán, Vietnám – a 2024 októberében Kazanyban tartott BRICS-csúcson kapta meg státuszát.