Az idei első háromnegyedévben a belföldön termelt és itthon is értékesített borok – a földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek – hektoliterenkénti termelői értékesítési ára csaknem 14 százalékkal, 29,5 ezer forintra emelkedett. Ezen belül az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok feldolgozói értékesítési ára mintegy 17 százalékkal, 26,7 ezer forintra, a vörös- és rozéboroké 13 százalékkal, 31,7 ezer forintra növekedett. Ezek az árak az előző hónapban mértekhez képest 300-400 forintos emelkedést mutatnak. 

bor
A borexport kisebb része palackos kiszerelésű.
Fotó: Móricz Sabján Simon / Világgazdaság

Az exportra került boroknál – szintén együtt vizsgálva a földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékeket – 2 százalékos volt az árnövekedés a tavalyi első kilenchavi árhoz képest, és így 28,3 ezer forint volt a hektoliterenkénti ár. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára 25 ezer forint volt, ami gyakorlatilag nem jelent változást, míg az ugyanebbe a kategóriába tartozó vörös- és rozéborok 10 százalékkal magasabb áron, hektoliterenként 27,7 ezer forintért kerültek forgalomba a nemzetközi piacon. 

Az oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára az előző év hasonló időszakához képest 23 százalékkal emelkedett, és így elérte a 147,5 ezer forintos hektoliterenkénti árat. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára pedig csaknem 15 százalékkal, 57,8 ezer forintra növekedett a vizsgált időszakban. 

Az exportár a magasabb minőségi kategóriát jelentő, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott boroknál továbbra is kisebb mértékben emelkedik, mint a belföldi ár: 

  • a tokaji fehérborok értékesítési átlagára 13 százalékkal, 83,7 ezer forintra, 
  • míg az egri vörös- és rozéborok értékesítési ára majdnem 13 százalékkal, 64,7 ezer forintra nőtt.

Magyarország gyöngyözőbor és pezsgő nélkül számolt bor-külkereskedelmi egyenlege mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt 2023-ban a július végéig tartó időszakában, de mennyiségben 9, értékben pedig 4 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest. 

A borexport volumenben 10 százalékkal, 597,8 ezer hektoliterre, értékben 4 százalékkal, 22,8 milliárd forintra mérséklődött. 

A külpiacon értékesített mennyiség 75 százalékát tették ki a lédig borok, amelyek exportja 4 százalékkal, 445,4 ezer hektoliterre csökkent a vizsgált időszakban. A palackos borok kiszállítása ennél lényegesen nagyobb mértékben, csaknem 24 százalékkal csökkent (152,4 ezer hektoliterre), míg értéke 9 százalékkal lett kevesebb, és 11,8 milliárd forintot tett ki. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel mintegy 87 százalékát tették ki a megfigyelt periódusban. 

Magyarország borimportja idén január és július között 30 ezer hektoliterre csökkent, 21 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt. A korábbi adatokkal összevetve ugyanakkor megállapítható, hogy az előző hónapokhoz képest júliusban jelentősen nőtt a behozott mennyiség, hiszen június végéig még csupán 19,5 ezer hektoliter jött be.

Baja van a HNT-nek a kötelező visszaváltási rendszerrel is

Számos problémát azonosított a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a januárban bevezetni tervezett kötelező visszaváltási rendszerrel (DRS) kapcsolatban. Mint kifejtették, egy egyszerű borospalack regisztrációjához legalább 25 adatot kell megadni, emellett pedig a Mohu és a három auditor részére három-három darab mintát kell küldeni, ami termékenként 12 palack. Valós példaként hozta fel a HNT, hogy egy éves szinten 300-féle terméket előállító pincészet minimum 7500 adatot rögzít fel regisztrációkor, árukként 12, vagyis összesen 3600 palackot küld be az audithoz. Mivel egy palack költsége kiszerelve, üresen elérheti a 250 forintot, csak a mintaszolgáltatás éves költsége ebben az esetben 900 ezer forint, ami évjáratonként ismétlődik. 

Problémaként veti fel a HNT, hogy minden terméket külön regisztrálni kell akkor is, ha ugyanolyan a csomagolása, csak a címkéje más, illetve ugyanazt a terméket újra kell regisztrálni, ha a csomagolása megváltozik. Nagy gondot jelent a borászoknak a forgalomba hozatali eljárás időtartama is, ami akár 60 nap is lehet, ez az egyéb folyamatokkal együtt akár négy hónapra is nyúlhat. A könnyű, gyümölcsös borokat öt-hat napon belül forgalomba kell hozni, ami sürgősségi eljárással megoldható lenne, de a regisztráció időigénye mellett a köztestület szerint ez az új rendszerben lehetetlenné válik.