Ennyit az előrejelzésekről: a New York-i és a londoni elemzők is csúnyán benézték a magyar GDP-növekedést

Egy negyedévi megbicsaklás után a második negyedévben ismét növekedett a magyar gazdaság. Ahogy beszámoltunk róla, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a szezonálisan kiigazított adatok alapján a bruttó hazai termék, azaz a GDP április–június közötti három hónapban az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal, míg negyedéves alapon 0,4 százalékkal növekedett. Mivel az első negyedévben éves szinten 0,4 százalékos zsugorodást láttunk, így a féléves GDP még mindig mínuszban van, 0,1 százalékkal. Ezzel tehát biztossá vált, hogy idén maximum 1 százalék körül növekedhet a magyar gazdaság, immár harmadik éve teljesít alul önmagához és a kormány várakozásához képest. 

A nagy elemzőházak is felülbecsülték a magyar növekedést

Pontosan az történik, mint egy évvel ezelőtt, amikor gyakorlatilag két hónap után kellett módosítani a növekedési pályát, aminek nyomán aztán megjelentek a kárörvendő hangok, amelyek Nagy Márton nyakába varrták a szerintük hibás gazdaságpolitikát és főleg a hibás tervezést. Kétségtelen tény, hogy ő az első számú irányítója a gazdaságpolitikának, így a felelősség is az övé, azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy

Csak hogy mondjuk pár példát:

• a Nemzetközi Valutalap (IMF) tavaly októberben kiadott előrejelzésében, amikor Magyarországon javában zajlott a költségvetés tervezése, 2,9 százalékos növekedést várt 2025-re a magyar gazdaságtól,
• nem aprózta el a Standard Poor’s sem, a New York-i székhelyű hitelminősítő intézet szintén tavaly októberben még pontosan 3 százalékos GDP-bővülésre számított,
• az összes elemzőház közül mégis a Fitch Ratings tévesztette a legnagyobbat, a londoni cég a magyar kormánynál is optimistább volt a 3,8 százalékos becslésével.

Érdekes módon egy kivétel azért akadt. Az Európai Bizottság a szokásához híven, nem tudni, milyen okból, rendre pesszimista hazánkat illetően, tavaly őszi előrejelzésében 1,8 százalékos növekedést jósolt, a tavasziban már csak 0,8 százalékost. Hogy Brüsszel miért látja mindig ennyire borúsan a hazai kilátásokat, esetleg az uniós források elzárása vagy valami egészen más miatt, nem tudni, de ettől még tény, hogy a Bizottság valamiért szinte kivétel nélkül a magyar gazdaság esetében várja rendre a legalacsonyabb növekedést a visegrádi országok között, ami persze hol bejön, hol nem.

Még mindig zsugorodik a német gazdaság

Fontos rögzíteni, hogy nem csak Magyarország esetében romlottak a kilátások az utóbbi hónapokban. A geopolitikai konfliktusok sora (orosz–ukrán, iráni–izraeli háború) és a vámkonfliktusok következtében a magyar gazdasággal ezer szálon kapcsolódó német gazdaságról is borúsabb képet festenek már egy ideje az elemzők:

• tavaly év végén az IMF még 1,3 százalékos GDP-növekedést várt Németország esetében, az aktuális prognózisában már csak 0,3 százalékosat,
• az Európai Bizottság még ennél is pesszimistább becslést adott áprilisban: Brüsszel szerint stagnálni fog Európa legfejlettebb gazdasága, annak ellenére, hogy korábban 0,7 százalékos fellendülést várt.

Márpedig ha valamit megtanultunk az elmúlt egy évben, az az, hogy Európa beteg emberének szenvedése a magyar gazdaságot sem kíméli. Tavaly év elején volt ez igazán látványos, amikor egyik pillanatról a másikra bezuhantak a magyar feldolgozóipar megrendelései a német megszorítások hatására, ami miatt két hónap után kellett feladnia a 4 százalékos növekedési álmát Nagy Mártonnak. A GDP-bővülés végül mindössze 0,6 százalékos lett, azonban ahogy az ideit, az akkori növekedést sem találták el az elemzőházak, 2023 nyarán például a Standard and Poor’s és a Fitch is 3 százalékos növekedést várt 2024-re.

Még mindig tart az orosz–ukrán konfliktus, amihez csatlakozott a vámháború

A hitelminősítői értékelésekben azóta is visszatérő elem a gyenge európai konjunktúra, az autóipar nehézségei és Németország mint fő exportpartnerünk elhúzódó stagnálása. Többek között erre és a nemzetközi bizonytalan környezetre hivatkozva rontották le az utóbbi időben a kilátásainkat. 

Habár a kormány Donald Trump érkezésével a konfliktus gyors rendezésével és a gazdasági hangulat határozott javulásával számolt, ezért fogadta el ősszel a „békeköltségvetést”, ez mai napig nem következett be. Nagy Márton a második negyedéves GDP-adatokra reagálva azt ígérte, ha béke lesz, akkor gyorsulni fog a növekedés.

Hogy ez valóban így lesz-e, nem tudni, mindenesetre a következő negyedévek szempontjából kedvező hír, hogy a vámháború lezárulni látszik. Az Európai Bizottság elnöke, Von der Leyen és Trump megkötötte a hét végén a kereskedelmi megállapodást, amely még rengeteg vitát fog kiváltani az európai termékekre kivetett 15 százalékos vámok miatt, ugyanakkor egy kedvező hatása mégis van: véget ér a bizonytalanság. A második negyedéves GDP-adatban vélhetően ennek hatása is megjelent, általában a legrosszabb, ami a gazdasági szereplőkkel történhet, az a bizonytalanság. Egy ilyen környezetben ugyanis a beruházási döntéseket is könnyen elhalasztják, és ennek láttuk is a jeleit.

A makropályát nem hasraütésszerűen készíti el a kormány

Mindezekkel azért fontos tisztában lenni, mert ahogy a londoni elemzők nem tudták megjósolni, hogy a német gazdaság szenvedése és az orosz–ukrán háború ilyen sokáig elhúzódik, úgy az NGM közgazdászai sem. 

Tegyük hozzá, prognózisokról beszélünk. Az orosz–ukrán háború, a geopolitikai konfliktusok vagy a vámháború olyan bizonytalansági tényezők, amelyek szinte megjósolhatatlanná teszik, hogy mi fog egy-két hónap múlva történni, nemhogy egy év múlva.