Az év első felében 1 milliárd forinttal nőtt a Budapesti Közlekedési Rt. (BKV) üzemi bevétele, míg ráfordításai 1,5 milliárddal csökkentek. Így az első hat hónapot a tervezett 3,1 milliárd helyett 2,5 milliárd forintos veszteséggel zárta a cég. Aba Botond, a BKV vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta: az üzemi bevétel növekedésének legfőbb oka, hogy több diák- és nyugdíjasbérlet fogyott, mint amire számítottak, így az állami árkiegészítés is több. Az anyagjellegű ráfordítások vártnál alacsonyabb mértéke az energiaköltségek megtakarításának -- elsősorban az üzemanyagárak csökkenésének -- köszönhető.
A 27 milliárd forintos menetdíjbevétel mellett 2001-ben 15,5 milliárdos fogyasztói árkiegészítéssel, 14,2 milliárdos önkormányzati működési támogatással számolhat a BKV, emellett a tulajdonos főváros mintegy 8 milliárdos fejlesztési támogatást nyújt. A második fél évben nagyobbnak ígérkezik a veszteség, mint az első hat hónapban volt, de a vezérigazgató bízik benne, hogy az egész évre tervezett 10,5 milliárdnál kisebb lesz a hiány. Ezért szeptemberben várhatóan módosítják a cég üzleti tervét.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) július végén tette közzé öt nagyvárosi tömegközlekedési vállalat -- köztük a BKV -- feladatellátásáról és finanszírozásáról szóló jelentését. Az anyag többek között a veszteséges tömegközlekedés elöregedő járműparkjára és vagyonfelélésére is felhívja a figyelmet. Ezzel kapcsolatban Aba Botond kifejtette: az ÁSZ is azt állapította meg, hogy a normatív állami támogatási rendszer jelenthetne megoldást a tömegközlekedési cégeknek. Szerinte különösen indokolt lenne az állami normatíva bevezetése, miután a kormány sem tavaly, sem az idén nem járult hozzá 6 százalékosnál nagyobb tarifaemeléshez, holott az infláció mindkét évben magasabb lett a tervezettnél. A szigorú gazdálkodás eredményeképpen a BKV belső tartalékai mára teljesen kimerültek, így ha a jelenlegi finanszírozási körülmények nem javulnak, a budapesti tömegközlekedés színvonalának romlására lehet számítani.