A Hormuzi-szorosban már működik az iráni útdíjrendszer, fizetnek a tulajdonosok, mint a katonatiszt
Irán a háború eleje óta zárva tartja a világ energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost, de közben szép csöndben létrehozott egy biztonságos folyosót, amelyen áthaladhatnak bizonyos hajók. Teherán gyakorlatilag már ki is alakított ezzel egyfajta útdíjrendszert, ami rengeteg pénzt hozhat a konyhára, és a háborús veszteségek ellenére erősíti az ország pozícióját – mindenki más kárára.
Irán szuverenitást akar a Hormuzi-szoros felett, amelyen keresztül áramlik normális körülmények között a globálisan felhasznál olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) ötöde.
A szoros de facto hetek óta zárva van, ami nemcsak globális energiasokkot, hanem súlyos fennakadásokat is okoz az ellátási láncban egy sor területen a műtrágyagyártástól kezdve az alumíniumiparon át a hélium nélkül működésképtelen félvezetőgyártásig.
Az iráni parlament biztonsági bizottsága a héten hagyta jóvá azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében útdíjat, egyfajta vámot vetnének ki a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra. Az ország ebből Hosszein Raghfar egyetemi professzor és gazdasági elemző számításai szerint akár évi 60 milliárd dollárt is kereshetne – és
a rendszer kicsiben már működik is.
Új útvonalra terelik a hajókat
A Hormuzi-szoros forgalma a háború kitörése óta 90 százalékkal visszaesett, de bizonyos hajókat Irán átenged – ha teljesítik a feltételeket. A CNBC tudósítása szerint ezek a hajók a megszokottól eltérő útvonalon, Larak szigetétől északra, Irán területi vizein kelnek át.
Larak a Hormuzi-szoros közepén, a dél-iráni Bandar-Abbász kikötő közelében található három sziget egyike. Az iszlám Forradalmi Gárdának és a kikötői hatóságoknak előre meg kell adniuk
- a rakományjegyzéket,
- a legénységi adatokat
- és az úti célt.
Legalább két hajóról tudni, hogy jüanban
kétmillió dollárnak megfelelő összeget fizetett a tulajdonosa az áthaladásért.
A jüanfizetéssel ugyanis megkerülhetők az amerikai és az európai szankciók.
„A Forradalmi Gárda de facto útdíjrendszert állított fel a Hormuzi-szoroson” – összegezte a helyzetet Lloyd’s List Intelligence globális hajózási adat- és információszolgáltató.
A Hormuzi-szoros nincs zárva mindenki előtt
A Winward elemzőcég közlése szerint az elmúlt három hétben szinte mindegyik hajó, amelyik átkelt a szoroson, ezt az útvonalat választotta, ami azt jelenti, hogy létrejött egy „ellenőrzött, engedélyalapú, szelektív hozzáférésű folyosó”. A Lloyd’s is azt jelentette, hogy egyetlen hajó sem követte a korábban megszokott útvonalat.
Az adatszolgáltatók arról számoltak be, hogy
sorban állnak az áthaladási engedélyre váró hajók Larak északi részén,
és az elmúlt napokban közülük többet is visszafordítottak.
„Irán körültekintő lépéseket tesz annak érdekében, hogy csak bizonyos hajók haladhassanak át, előnyben részesíti a vele a barátibb kapcsolatokkal rendelkező országokat vagy a saját hajókat” – mondta Bridget Diakun, a Lloyd’s List Intelligence vezető kockázat- és megfelelőségi elemzője.
Hogyan működik az útdíjrendszer?
Miután a hajó megkapja az áthaladási engedélyt, adnak neki egy kódot, amelyet a Forradalmi Gárda ellenőriz, majd egy iráni csónak átkíséri a tankert az ország fennhatósága alá eső vizeken, Larak körül.
Bár a hajók tulajdonjogának azonosítását bonyolítja a regisztrációjának több rétege, például, hogy milyen zászló alatt hajózik, ki a bejegyzett tulajdonosa, milyen állampolgárságú a legénység és a végső úti cél, Diakun szerint eddig többségében iráni, görög és kínai, valamint néhány Pakisztánhoz és Indiához köthető hajó kelt így át a szoroson.
A jelentések szerint több kormány – köztük India, Pakisztán, Irak, Malajzia és Kína – közvetlen tárgyalásokat folytatott Teheránnal az átutazások koordinálásáról a forradalmi gárda átvilágítási rendszerén keresztül.
A kínai külügyminisztérium hivatalos oldalán kedden megerősítette, hogy három kínai hajó „az érintett felek közvetítésével és koordinációjával” nemrég áthaladt a Hormuzi-szoroson.
A The Indian Express kormányzati illetékesekre hivatkozva arról számolt be, hogy indiai tankerek díjfizetés és előzetes engedélyeztetés nélkül tették meg ugyanezt, a kétoldalú közvetlen egyeztetéseknek köszönhetően.
A Reuters tudósítása szerint az indiai zászló alatt hajózó Pine Gas LNG-tanker azonban például szintén
az új folyosón és indiai hadihajó kíséretében tette meg az utat.
Van joga Iránnak útdíjat fizettetni?
Szakértők szerint ellentétes az ENSZ tengerjogi egyezményével, hogy egy ország ellenőrzést gyakoroljon egy nemzetközileg elismert hajózási útvonal felett, és valószínűleg nem fogják támogatni a szomszéd országok sem.
„A nemzetközi jog értelmében Iránnak arra sincs joga arra, hogy tranzitdíjat vessen ki a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra” – mondta Shahla Ali, a Hongkongi Egyetem jogászprofesszora. Ilyesmit csak a területi vizeiken ténylegesen nyújtott konkrét szolgáltatásokért – például a révkalauzolásért vagy a szennyezéselhárításért – számolhatnak fel.
Bármely egyoldalú intézkedés ellentétes lenne a fennálló nemzetközi tengerjoggal, és valószínűleg komoly diplomáciai és jogi kihívásokkal nézne szembe
– hangsúlyozta a szakértő.
Ebben a tekintetben nem lehet összehasonlítani a Hormuzi-szorost sem a Szuezi-, sem pedig Panama-csatornával, ahol a hajóknak áthaladási díjat kell fizetniük.
Utóbbi kettőt szuverén államok építették, tartják karban és üzemeltetik, nem természetes úton alakultak ki – ez a jogi megkülönböztetés feljogosítja az üzemeltetőket arra, hogy útdíjat vessenek ki az építési, karbantartási és üzemeltetési költségek fedezésére.
