Béralkuhoz is jól jön a próbaidő

A próbaidő alkalmazása már bevált gyakorlat a hazai versenyszférában, hiszen munkaadó és munkavállaló egyaránt megtudhatja, illenek-e egymáshoz, megfelelnek-e egymás igényeinek. Minimum 30, maximum 90 nap áll arra rendelkezésre, hogy a két fél tesztelje egymás adottságait - számolt be lapunknak a hazai gyakorlatról Horváth István, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályvezetője. Azok a munkaadói igények, amelyek négy, esetleg hat hónapos próbaidőt szorgalmaznak, jogellenesek - hívta fel a figyelmet. A próbaidő mértékével a kollektív szerződés külön foglalkozhat. A munka törvénykönyve pedig arról is rendelkezik, hogy a próbaidőt nem lehet meghosszabbítani; vagyis - például - az eredetileg kikötött egy hónap lejárta után a vállalat nem mondhatja azt, hogy ragaszkodik a maximumidő, azaz a három hónap leteltéhez.

Szakemberek a próbaidő előnyei közé sorolják, hogy a szerződő felek a létrejövő jogviszonyt viszonylag gyorsan és nagyobb kötelezettségek nélkül szüntethetik meg. Ilyenkor a munkaviszonyt ugyanis bármelyik fél egyoldalúan és a másik fél hozzájárulása nélkül megszüntetheti. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatot ugyan írásban kell jelezni a másik fél számára, ugyanakkor indokolni nem kell.

Jó tudni, hogy próbaidő alatti vagy utáni felmondáskor nincs felmondási idő, és nem jár végkielégítés sem - mondja Takács István karrier-tanácsadó. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a próbaidő alatt nem illetné meg a dolgozót fizetés, nem kellene készíteni számára munkaköri leírást, vagy hogy nem kellene pontosan meghatározni a munkaidőt. Ha egy vállalat és az új munkavállaló próbaidőben egyezik meg, ezt rögzíteni kell a munkaszerződésben akkor is, ha határozatlan, vagy épp határozott idejű szerződésről van szó. A próbaidő tartama is munkaviszonynak számít, így lejárta után nem kell újrakötni a szerződést. Ez alól a helyzet alól ugyanakkor kivételt jelent - hívja fel a figyelmet Takács István -, ha a munkavállaló úgy állapodott meg a céggel, hogy a próbaidő lejárta után újratárgyalják a fizetési vagy egyéb alkalmazási konstrukciókat. A szakember szerint az a dolgozó, aki biztos a szakmai tudásában, és kellő érdekérvényesítő képessége van, jobb, ha eleve így állapodik meg a munkaadó vállalattal. Hiszen tehetségének, tudásának és munkabírásának ismeretében már adakozóbb lesz a cég, szívesebben folytat komoly béralkut, mint egy ismeretlen képességű munkavállalóval. (KI)