Zelenszkij mindent megtett, hogy leválassza szomszédait az orosz energiáról, közben tőlük kér segítséget

Már lassan három és fél éve zajlik az orosz–ukrán háború. Bár az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump megválasztása óta szorgalmazza a fegyverszünetet és a békekötést, de egyelőre nem járt sikerrel, az egyeztetések megakadtak. A konfliktus kirobbanása óta téma Európában az orosz energiától való függés csökkentése, a téma összetettsége miatt azonban ez nem annyira egyszerű.

Azt követően, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, Kijev érthető módon nem kér az orosz energiahordozókból. Mivel a vezetékek jelentős része Ukrajnán keresztül halad át, így az ellátásbiztonság is fontos szempont. Moszkva természetesen hajlandó lenne továbbra is a korábbi mennyiséget szállítani európai partnereinek. Az Európai Unió azonban úgy döntött, hogy szeretne minél inkább leválni az orosz energiáról, mivel nem szeretné, hogy az érte kifizetett pénzből Vlagyimir Putyin tovább finanszírozza a háborút.

Ez a folyamat már javában zajlik, áprilisban – havi összevetésben a 2023-ashoz képest – a mélypontjára csökkent az Európai Unióban az orosz gáz vásárlása, azonban az első négy hónap adatai növekedést mutatnak az egy évvel korábbira vetítve. Az uniós országok az első négy hónapban összesen 910 millió eurót fizettek a gázimportért. Ebben a hónapban Oroszország részesedése az EU gázimportjában 11,3 százalékra csökkent – ​​ez 2023 augusztusa óta a legalacsonyabb érték.

A leválás azonban felvet több kérdést is, mivel a szóban forgó országok energiaszükséglete nem csökkent, így a szükséges erőforrásokat máshonnan kell beszerezniük. Ez különösen igaz Ukrajna esetében, hiszen a háború kitörése után teljesen felhagyott az agresszortól való importálással. Volodimir Zelenszkij számára a legkézenfekvőbb a nyugati szomszédaitól vásárolni, vagyis azokból az országokból, amelyeket pont Ukrajna vágott el az orosz energiától.

Innen érkezik Ukrajna importja

Az Ukrajinszka Pravda rendszeresen beszámol arról, hogy az ország honnan exportálja a legtöbb áramot, és a lista élén rendszeresen Magyarország szerepel. Márciusban hazánk nemcsak a legtöbb áramot exportálta Ukrajna számára, hanem az ország importjának 42 százalékát biztosította. Az ukrán áramimport 272 gigawattórát tett ki márciusban, amit

• Magyarország (42 százalék) mellett
• Szlovákia (19 százalék),
• Lengyelország (18 százalék)
• és Románia (16 százalék) fedezett elsősorban,
• de érkezett áram Moldovából is.

Ukrajna nemcsak áramból szorul behozatalra, hanem földgázból is, különösen a fűtési szezonban, vagyis a téli hónapokban, Kijev 511,8 millió köbméter földgázt importált februárban. A szlovák–ukrán gázvita ellenére a legnagyobb mennyiség pont Szlovákiából érkezett földgázból Ukrajnába az év második hónapjában, amit Magyarország követett a második helyen. Ez a két ország együttesen az ukrán gázimport több mint 88 százalékát adta.

Kijev Varsótól importálna még több fölgázt

Zelenszkij ugyanakkor tovább diverzifikálná energiaimportját, ezt lengyel segítséggel tenné meg. A tervek szerint ugyanis 2025 év végén vagy a jövő év elején átadják azt a felújított gázmérő állomást Lengyelország ukrajnai határának közelében, amely lehetővé teszi az eddiginél több gáz Ukrajnába történő továbbítását. A fejlesztés 2,12 millió euróba (mintegy 850 millió forint) kerül.

A beruházó a lengyelországi nagynyomású gázhálózat üzemeltetője, a Gaz-System. A Reuters hírügynökség a társaságra hivatkozva számolt be róla, hogy Ukrajna a fűtési szezon előtt nagy mennyiségű amerikai LNG-t tervez importálni Németországon, Görögországon, Litvánián és Lengyelországon keresztül. Ezt segítené az Európából Ukrajnába tartó gázszállítási folyosók bővítése. Ukrajna és Lengyelország még 2022-ben döntött egy gázvezeték megépítéséről, amellyel évi 2 milliárd köbméterről 6,6 milliárd köbméterre nő a továbbítható mennyiség.

Mi lesz az orosz gáz nélkül?

Éles vita tárgyát képezi, az Európai Unió orosz energiaembargós javaslata, amely az oroszországi gáz és kőolaj teljes kivezetését célozza 2027 után. Magyarország kezdetektől fogva ellenzi ezt az elképzelést, de a legnagyobb LNG-vásárló uniós országok sem támogatják a tervet. A tagállamok még várják Brüsszeltől az uniós orosz gázimport tilalmának hatáselemzését.

Az sem egyértelmű, hogy a tilalom csak a közvetlenül Oroszországból érkező importra vonatkozna, vagy a nagy energiaszolgáltató vállalatokra is, amelyek portfóliójában több beszerzési forrás is szerepel, orosz is. Többek között a Törökországon keresztül futó TurkStream vezetéken keresztül is érkezik orosz gáz Európába. A francia tulajdonú TotalEnergies energiavállalat szintén kereskedik orosz gázzal is, miután 20 százalékos részesedéssel rendelkezik a Dzsamal LNG-ben, amely egy kiterjedt energiakomplexum Oroszország észak-szibériai területén, ahol hatalmas fosszilistüzelőanyag-készletek rejlenek a föld alatt.

Magyarországot közvetlenül nem sodorná ellátásbiztonsági veszélybe, ha leválna az orosz földgázról, azonban a hosszú távú szerződés felmondásának komoly anyagi következményei lennének Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint.