Budapest beleerősített
Egy év alatt egyötödével több, közel nyolcvan nagy létszámú nemzetközi konferenciát rendeztek tavaly Budapesten. Ezzel Magyarországnak sikerült előrébb kerülnie a Konferenciarendezők Nemzetközi Szövetségének (ICCA) tízes ranglistáján. Budapest Stockholmot maga mögé utasítva Szöullal megosztva a nyolcadik helyen áll, annak ellenére, hogy igazán nagy befogadóképességű rendezvényközpontja még nincs a fővárosnak. (Az ICCA a rendszeresen szervezett, minimum ötvenfős, mindig más országban megrendezett konferenciák alapján készíti el rangsorát.)
A konferenciaszövetség most közzétett legfrissebb adataiból kiderül, hogy a nemzetközi kongresszusi piacon egyre kiélezettebb a verseny: a top tíz szervező város között először tűnt fel Szöul és Amszterdam. A két új helyszín Koppenhágát és Lisszabont szorította ki a legjobbak közül. Eközben az élbolyban is több változás történt: a korábbi listavezetőt, Barcelonát megelőzte Bécs és Szingapúr is. Előbbi 2003 után szerezte viszsza újra az első helyet. A top tízbe kerülő világvárosok összesen egyébként 964 konferenciát szerveztek 2005-ben, túlnyomó többségüket Európában. Az országok listáját továbbra is Amerika vezeti, megelőzve Német- és Spanyolországot.
A magyarországi nemzetközi konferenciák iránt növekvő érdeklődést mutatja az is, hogy az államok rangsorában is sikerült előrelépni, így hazánk jelenleg már a 20. helyet foglalja el 97 rendezvénnyel. A 2004-es 80 eseményért még a 24. hely járt – nyilatkozta lapunknak Karikás Eszter, a Magyar Turizmus Zrt. kongresszusi irodájának igazgatója. Mint mondta: a résztvevők összlétszáma tovább is emelkedhetne, ehhez azonban szükség lenne egy új, legalább ötezer fős kongresszusi központra.
Az állam által is preferált létesítmény várhatóan majd a II. Nemzeti fejlesztési terv keretében valósulhat meg, európai uniós források segítségével. Közben azonban több nagy projekt is elindult. A Hungexpo tulajdonosa, a GL Events nemrég megerősítette, hogy felépítenek egy olyan 8-10 ezer négyzetméteres multifunkcionális kiállítási csarnokot, amely kongresszusok megrendezésére is alkalmas lesz. Ezenkívül az Óbudai-sziget déli részén az Álom Sziget nevű ingatlanfejlesztési projektben is tervbe van véve egy-egy ilyen típusú létesítményberuházás. Vidéken is egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható – mondta Karikás Eszter. Ennek eredményeképpen Debrecenben nemrég már át is adtak egy új kongreszszusi központot, de egyre több az olyan szállodaberuházás, amelynél a befektetők már eleve ilyen típusú egységekkel tervezik a felújításokat.
Az MT Zrt. saját statisztikája szerint is jól alakult a több mint 100 milliárd forintos piacot jelentő kongresszusi turizmus tavaly Magyarországon. A marketingszervezet a minimum 50 fő részvételével zajló összes nemzetközi ülésből tavaly 340-et regisztrált az egy évvel korábbi 326 után. A konferenciák számának emelkedésével közel hasonló arányban nőtt az eseményre érkezők száma is. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója nemrég ezzel kapcsolatban jelezte azt is: jól látható tendencia, hogy amíg az elmúlt években a gazdasági és a kereskedelmi témájú rendezvények domináltak a piacon, addig 2005-ben minden harmadik konferenciát orvosi témában tartották, a gazdaságiak részaránya visszaesett húsz százalékra. A legnagyobb növekedést ugyanakkor az informatikai konferenciák érték el: részarányuk megduplázódott.
Az idei év is jól indult: az első három hónapban 24 százalékkal rendeztek több nemzetközi konferenciát, mint 2005 hasonló időszakában. Ezeken átlagosan több mint 10 ország képviselői vettek részt. Közülük leggyakrabban német vendégek, britek és franciák képviseltették magukat. A tartózkodási idő 4,1 nap volt, ez 2001 óta a leghoszszabbnak számít. Az év eddig eltelt időszakában jellemzően gazdasági és informatikai tanácskozásoknak adott helyszínt hazánk.
