Félsiker volt az első gázaukció
Lapunk érdeklődésére az E.On sikeresnek értékelte, hogy a tíz minősített cégből végül kettő részt vett az árverésen, de kilétüket – az ezt tiltó rendelkezésekre hivatkozva – nem fedte fel. A cég azért tekinti sikeresnek az aukciót, mert a maga nemében ez volt az első ilyen gázeladás az országban, s mert az esemény hozzájárult a jövő évi teljes piacnyitásra való felkészüléshez.
A cég közleményében Klaus Hammer, az E.On Ruhrgas International regionális ügyvezető igazgatója kifejtette, bízik abban, hogy az árverés precedensértékű lesz a régióban és a többi európai országban, arra ösztönözve a gázszolgáltató cégeket és feljogosított fogyasztókat, hogy éljenek a 2007-től megvalósuló piacnyitás nyújtotta lehetőségekkel, és igyekezzenek minél hatékonyabban kihasználni azokat.
Magyarországra két betáplálási ponton érkezik földgáz, Ausztria felől Baumgartennél és Ukrajna felől Beregdarócnál. A felkínált gáz 80 százalékához olyan szerződésekből jutott a közelmúltban az E.On tulajdonába került Mol Földgázellátó Zrt., amelyek beregdaróci importot jelentettek, 20 százaléka pedig baumgarteniből. Az aukció induló ára az e két belépési ponton importált gáz súlyozott átlagárának 95 százaléka volt. Ennél nem volt magasabb az átlagos eladási ár sem, tudtuk meg a cégtől. A teljes értékesítési árbevételt nem közölték lapunkkal, de becslésünk szerint legfeljebb hárommilliárd forintnyi gáz cserélt gazdát.
Az ügylet célja nem a nyereségtermelés volt – utasították el kérdésünket –, hanem hozzájárulás ahhoz, hogy a magyar gázpiaci szereplők felkészüljenek a jövő évi teljes piacnyitásra. Ezzel összhangban állapodott meg az Európai Bizottság és az E.On Ruhrgas International, hogy az aukción olcsóbban kell a gázt felkínálni, mint amennyiért azt cég tulajdonába került Mol Földgázellátó Zrt. beszerezte.
A Világgazdaság érdeklődésére egyes gázkereskedő cégek azzal magyarázták az eseménytől való távolmaradásukat, hogy amíg a nyomott hatósági árak mellett a közüzemből olcsóbban lehet gázt vásárolni, mint a szabadpiacon, nem sok érv szól az utóbbi beszerzés mellett. Az ilyen aukciók akkor keltenek majd nagyobb érdeklődést, ha a hatósági ár a beszerzési ár fölé megy – mutattak rá. Vélhetőleg a kereskedőkéhez hasonló okból nem vettek részt az aukción azok a honi felhasználók sem, amelyek a hazai szabadpiacon beszerzett olcsóbb közép-ázsiai gázt használják.
Az ország tavalyi gázfelhasználása 14,5 milliárd köbméter volt, tehát tegnap az ország több mint egyhavi átlagos felhasználásának megfelelő mennyiség várt vevőre. Ennek mintegy ötöde származott a szabadpiacról, ahol a kereskedő EMFESZ Kft. is csak úgy tudott a hatóságival versenyképes árat ajánlani, hogy Beregdarócnál az orosznál olcsóbb, említett közép-ázsiai gázt hozta be. 2005-ös legnagyobb hazai vevője éppen a Mol volt, amely 1,5 milliárd köbméter gázt vásárolt tőle, az idén azonban kevesebbet.
Az E.On Ruhrgas a következő hetekben elemzi ki a mostani árverés technikai tapasztalatait, s majd annak ismeretében szervezi meg a jövő márciusi árverést. Az elemzés során begyűjti az érintettek visszajelzését, azokét is, akik bár jelezték részvételi szándékukat, de végül nem mentek el az aukcióra. Ugyanakkor – közölte lapunkkal a társaság illetékese – ezen tapasztalatokat nem lesz majd módja megosztani a közvéleménnyel.
megfontolandó brit megoldás az újraelosztásra
A Gaz de France nagy-britanniai leányvállalata olyan új nagykereskedelmi tenderrendszer bevezetését javasolja, amellyel elkerülhető a helyi téli gázhiány, a kínálat pedig a kereslet változásaihoz igazodhat – írja az Energy Business. A Gaz de France ESS a brit gázkereskedők és -felhasználók igényére reagált az ötlettel. A National Grid szabályozó rendszer szerint a nagy felhasználók visszaáramoltathatnák a már megvett, de fölöslegesnek mutatkozó gázt az országos rendszerbe, ahol szükség esetén megtörténhet annak újraelosztása. A Gaz de France ESS eljuttatta javaslata tervezetét a szakma érintettjeinek, jelenleg az iparágban széles körben tanulmányozzák. Ezzel egyidejűleg a francia energiahatóság, a CRE figyelmeztette Párizst, hogy a gázkereskedelem serkentését célzó, javasolt tarifaemelés nem megfelelő. A francia kormány 5,6 százalékos emelést garantált, de a szabályozó testület szerint ez a mérték nem fedezi azt a nagykereskedelmi árat, amelyet a Gaz de France-nak fizetnie kell a gázért. A CRE 6,2 százalékos emelést tart indokoltnak a lakossági és a kisvállalkozások számára.
