Új energiapolitika kell

Megérett az idő egy új európai energiapolitika kidolgozására, hiszen az egységes uniós belső piac megvalósítása, az éghajlatváltozás elleni harc fontossága, valamint az ellátás biztonságának fenntartása mind-mind ezt indokolják. A kihívások teljesítéséhez a következő húsz évben mintegy ezermilliárd euró új energetikai befektetés szükséges, valamint a nukleáris opciót fel kell venni a közös energiastratégiai kérdések közé – mondta Hatvani György, a gazdasági tárca energetikáért felelős helyettes államtitkára egy minapi konferencián.

A közös európai energiastratégia kialakításának nagyon fontos lépése volt, hogy az Európa Tanács március 14-én elfogadta a Zöld könyvet, amely a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátáshoz szükséges elképzeléseket rögzíti. Bár az EU 2000-ben már kiadott egy erre vonatkozó Zöld könyvet, amely 30 évre irányozta elő a tennivalókat, az abban megfogalmazottak nem valósultak meg – jelezte Hatvani György. Az új Zöld könyv elfogadásához vélhetően nagymértékben hozzájárult az év eleji orosz–ukrán gázkrízis is, amely Magyarország mellett több országot is – igaz, csak három napig, de – komolyan érintett. Ahhoz, hogy a Zöld könyvben megfogalmazottak uniós szinten is kötelező érvényű előírásokká, jogszabályokká válhassanak, létre kell hozni az úgynevezett Fehér könyvet. Bár az unió elképzelése szerint erre az év végéig megvan az esély, személy szerint kevésbé hiszek a megvalósulásában – tette hozzá Hatvani György. Szerinte a XXI. század energetikai kihívásai az egységes belső piac megvalósítása, az éghajlatváltozás elleni közös küzdelem és az ellátás biztonságának fenntartása. Az új európai energiapolitikának három alappillérre van szüksége: a fenntarthatóságra, a versenyképességre és az ellátásbiztonságra.

Uniós szinten szembe kell nézni azzal, hogy a következő 20 évben mintegy ezermilliárd eurónyi energetikai beruházásra lesz szükség. Ez csak akkor valósulhat meg, ha a létrejövő gazdasági környezetben a befektetőknek megéri új erőműveket, távvezetékeket építeni. Számolni kell a növekvő importfüggőséggel, amely a földgáz esetében uniós szinten a következő 20 évben elérheti a 75-80 százalékot, miközben Magyarországon már most megközelíti a 80 százalékot. Fel kell készülni arra, hogy beszűkülnek a forráslehetőségek, miközben az energiaigény nő, az energiaárak emelkednek, s közben tart a globális felmelegedés. Mindezek mellett lényeges kérdés az is, hogy nem alakult még ki az egységes belső energiapiac. Hatvani György szerint a fenntartható, hatékony és diverzifikált uniós energiaforrás-struktúra azt igényli, hogy fel kell venni a nukleáris opciót, amely nélkül megoldhatatlanok a felvázolt elképzelések. Bár rendkívül fontos a megújuló energiák részarányának növelése is, látható, hogy ezek rendkívül drágák. Ráadásul egy részük, például a szél nem állnak folyamatosan rendelkezésre, más részük pedig a természeti adottságok eltérése miatt nem alkalmazható mindenhol.

Ma már nemcsak alkalmazkodnunk kell az EU-joganyaghoz, hanem az egyenjogúságra támaszkodva befolyásolhatjuk, alakíthatjuk is azt – fejtette ki egy közelmúltban tartott előadásán Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke. Ennek egyik eszközeként a közép-európai visegrádi országokat említette, amelyeknek közös energetikai céljaik vannak. Járosi Márton hat elérendő fő célt emelt ki: az uniós biztonságfilozófia kidolgozását, a közös európai vezetékrendszer létrehozását a primer energiahordozóknak, demokratizált versenypolitikát és piacszabályozást, a hatékony energiapiaci fogyasztóvédelem kiépítését, a szabályozó hatóságok demokratizálását, az árak mellett a profitráta ellenőrzését.

Ma a versenyképes szabadpiaci villamos energia ára 9,70–10,20 Ft/kWh között mozog, míg az atomerőmű 8,32 Ft/kWh áron értékesíti az energiát, vagyis nem lehet lemondani az erőmű üzemidő-hosszabbításáról.

Reálisan vizsgálva előbb-utóbb újabb blokkok építésén is el kell gondolkodni.

Ma a versenyképes szabadpiaci villamos energia ára 9,70–10,20 Ft/kWh között mozog, míg az atomerőmű 8,32 Ft/kWh áron értékesíti az energiát, vagyis nem lehet lemondani az erőmű üzemidő-hosszabbításáról.

Reálisan vizsgálva előbb-utóbb újabb blokkok építésén is el kell gondolkodni. A kihívások beruházási környezet

nő az energiaimport-függőség

beszűkülnek a forráslehetőségek

nagyobb lesz az energiaigény

drágul az energia

tart a globális felmelegedés-->