Új ország jön létre a Földön: ez lesz a világ 194. független állama

Túlzás nélkül korszakos megállapodást jelentettek be a hétvégén a Párizs külvárosában található Bougivalban. Erről összefoglalóan azt lehet mondani, hogy új ország jön létre a Földön.

François Bayrou francia miniszterelnök azonnal üdvözölte a megszületett egyezséget és egyedi konstrukciót az új államól, amelyet a francia alkotmány is rögzít és elismer.

Új ország jön létre a Földön

Lássuk, mi történt pontosan. Ahogy a Qubit a Politico nyomán fogalmaz, a függetlenségpárti és a Franciaország-párti erők megegyeztek egy új struktúráról, ami egyszerre szól egy új, nemzetközileg is elismerhető állam megteremtéséről és a francia fennhatóság új formában való folytatásáról.

amely így a világ legújabb, független országa lehet. A Wikipédia vonatkozó szócikke szerint a Földön jelenleg 260 területi egységet tartanak számon, ezen belül

• 193 független ország,
• 4 társult ország,
• 8 de facto ország,
• 1 nemzetközi terület (az Antarktisz),
• 3 vitatott államiságú terület,
• 51 pedig külbirtok (melyek közül 19 lakatlan).

Vagyis ha minden igaz, Új-Kaledónia lehet a Föld 194. független állama, de jelenleg még francia fennhatóság alatt áll. A Politico azt írja, hogy a területen élő függetlenségpárti és függetlenségellenes frakciók most egy olyan kompromisszummal zárták le a tárgyalásokat, amely új autonómiát biztosítana Új-Kaledóniának. Ez pedig potenciálisan lehetőséget ad arra, hogy az „ország” továbblépjen és maga mögött hagyja a tavalyi erőszakos felfordulást.

Amennyire most megállapítható, Új-Kaledónia jogállása meglehetősen hibrid lesz: egyszerre kap nemzetközileg is elismerhető állami státuszt, valamint valamilyen módon a a francia fennhatóság is folytatódhat. Zavaros, mert a szövegét még nem hozták nyilvánosságra, mindenesetre François Bayrou francia miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében 

hivatkozott a friss fejleményre.

Új-Kaledónia: mit kell tudni a Föld új országáról?

A csendes-óceáni szigetcsoport (17 ezer kilométerre Franciaországtól) egykori francia büntetőtelepként működött. Lakói régóta megosztottak a jövőjüket illetően. A francia leszármazottak azt akarják, hogy Párizs tartsa meg a hatalmat, míg az őslakos kanak nép önrendelkezésre törekszik.

Ahogy említettük, tavaly májusban zavargások törtek ki, miután a francia parlament olyan változtatást javasolt a választási rendszerben, amely gyengítené a függetlenségpárti mozgalmat. Az összecsapásokban 14-en vesztették életüket.

Ami most tudható, hogy létrejön egy új-kaledóniai állampolgárság, ami azt jelentené, hogy a szigetlakók kettős állampolgárságot szerezhetnének. Ezen felül Franciaország átadja a nemzetközi kapcsolatok alakításának jogát Új-Kaledóniának.

A tető alá hozott megállapodásról népszavazást kell tartani Új-Kaledóniában, illetve a francia parlamentnek is el kell fogadnia. A mintegy 300 ezer fős szigetcsoport bár területileg kicsi, mindössze 18,5 ezer négyzetkilométer,

Az idén májusban a tenger alatti természeti kincsek védelme érdekében, azok kitermelésére vonatkozó ötvenéves moratóriumot fogadott el nagy többséggel Új-Kaledónia parlamentje. A világszinten is példátlanul szigorú, a „Föld törvénye” néven benyújtott és elfogadott törvénnyel egy 1,3 millió négyzetkilométeres tengerszelvényben tiltották be az ott található természeti kincsek és nyersanyagok bármilyen formában történő bányászatát és kitermelését.

Ez lényegében az érintett területen nagy mennyiségben megtalálható nyersanyag, a nikkel kereskedelmi célú kitermelését lehetetlenítette el. Tény azonban, hogy Új-Kaledónia a globális biodiverzitás egyik legfontosabb területének számít, mivel a szigetcsoportot körülvevő tengeren található a világ azon zátonyainak csaknem egyharmada, amelyek még teljesen vagy csaknem teljesen érintetlenek, és a világ összes óceáni zátonyainak mindössze az 1,5 százalékát teszik ki.