Terítéken a tárolótervek

A Magyarországon létesítendő föld alatti gáztárolókról tárgyalt Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója és Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója. Az 50-50 százalékos tulajdonú tárolók létrehozásáról a közelmúltban aláírt magyar–orosz kormányközi megállapodás döntött, igaz, abban a korábban tervezett 10 milliárdos kapacitásnál jóval kisebbet, egy „legalább” egymilliárd köbméterest rögzítettek. Az is lényeges eltérés a két évvel ezelőtt beharangozott állapothoz képest, hogy az orosz gázt hozó tranzitvezeték építését nem a Molra, hanem az MFB egy cégére bízzák. (Utóbbi leányvállalat továbbra is „üres”, a tervek szerint az év végéig felkészítik a feladatra.)

„A Mol elsősorban a tárolásban érdekelt. Magyarország geológiai adottságai ehhez rendkívül kedvezőek, hiszen a félig-háromnegyedig kiürült gázlelőhelyeinkbe nyáron bepumpálhatjuk a vezetéken érkező gázt” – válaszolt lapunknak Ferencz I. Szabolcs, a társaság szóvivője. Magyarországon található a gáztárolásra használható európai szerkezetek közel fele. Éppen ezért a Mol hosszabb távon hazai kereskedelmi és újabb biztonsági kapacitások létesítésére is nyitott. Gázüzletága eladása óta egyébként saját magyarországi gáztárolóval nem rendelkezik, viszont megnyerte a biztonsági készlet létrehozására kiírt tendert. „Bár korábbi gázüzletágával együtt annak alkalmazottai és szakértői is az E.On Földgáz Storage Zrt.-hez kerültek, a gáztároló-létesítéshez szükséges szaktudás a Molnál maradt, mert a tárolóberuházásokat nem az üzletág, hanem az anyacég beruházási részlege végezte” – hangsúlyozta Ferencz I. Szabolcs.

A fenti, Hernádi–Miller tanácskozás szokásos munkamegbeszélés volt, és nem született végleges megállapodás a projekttel kapcsolatban. A Gazprom közleménye szerint szó volt arról is, hogy a Déli Áramlat vezeték révén a nagy gázelosztó központok egyikeként nő majd Magyarország európai szerepe. Erre reagálva a szóvivő megerősítette, hogy amennyiben megindul a Magyarországon keresztüli nyugati gázexport – most az Ausztria felőli HAG vezetéket importra használjuk –, kétségtelenül erősödik gázkereskedelmi szerepünk.

Tovább ment a közleményt értelmező Citigroup elemzője: „A Mol–Gazprom megállapodás alááshatja az OMV régiós gázközponti terveit, tervével pedig a Mol a felvásárlására törekvő OMV lábára akar lépni” – idézi a Bloomberg. Ám e következtetésnek ellentmond, hogy – attól eltekintve, hogy megállapodás sincs – a Gazpromnak igenis erős érdeke a felerészben tulajdonolt baumgarteni gázközpont fejlesztése. A társaság emellett már több országnak ígért gázközponti szerepet, de csak Ausztriában lépett. Mellesleg magyarországi tervei már két éve ismertek, bár a mai napig nem véglegesedtek. A „lábra lépés” tehát éppen fordítva történt: a Gazpromnak a Molnál gyorsabban tárgyaló szerbiai és ausztriai partnerei váltak esélyessé olyan gázpiaci pozíciókra, amilyeneket két éve a Mol remélt. VG