Húsz amerikai tagállamban már jogilag rögzítette a dohányosok munkahelyi diszkriminációja. Az Európai Unióban ennél bonyolultabb a helyzet, de mivel – elsősorban a kisebb – cégek nem szívesen alakítják ki a dohányzásra kijelölt helyiségeket, egyre gyakrabban fordul elő, hogy eleve nemdohányzókkal töltik fel az irodákat – írja a Figyelő.
Aki Magyarországon a dohányzás miatt bocsát el egy munkatársat vagy utasít el egy jelentkezőt, megsérti az egyenlő bánásmód elvét, ami szankciót von maga után. A dohányzás ugyanis egyike a húsz védett tulajdonságnak, amelyek diszkriminációját a törvény tiltja.
Magyarországon azonban ilyen eljárásra még nem volt példa. "Sokszor előfordul, hogy a sértettek csak zokon vették az elbocsátást, és azt valamilyen más tulajdonságuknak tudták be. Emellett a cégek könnyen tudnak megfelelő magyarázattal szolgálni" – nyilatkozta a lapnak Lőrik Erzsébet munkajogász.
A cégek általában az óránként öt-tíz percnyi kimaradó munkaidőt hozzák fel a dohányzás elleni érvként, de időnként a vállalat imázsa is szerepet játszik a döntésben. A nemdohányzó csapatok pedig nem szívesen fogadnak maguk közé dohányos munkatársat.
A cél érdekében a vállalatok egy része a toborzó irodára bízza, hogy szűrje ki a dohányos jelentkezőket. És bár a "Dohányzik Ön?" – kérdést nem tehetik fel direkt módon, ilyenkor megkérdezik például, hogy a jelentkezőt zavarná-e, ha nemdohányzó csapatba kerülne.
Eközben pedig egyre több cég indít dohányzásról leszoktató programokat. Egy 20 fős, 400 órás tréning 600-700 ezer forintjába kerül a cégeknek, ami a lap számításai szerint egy éven belül megtérülhet a visszakapott öt perceknek köszönhetően.
