Ezt már ne tőzsdézzük el!

A magyar liberalizált energiapiac történetében forradalmi jelentőségű esemény, hogy a Mavir Zrt. leányvállalata, a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. közel két év szakmai előkészítő munkát követően megkapta működési engedélyét a Magyar Energia Hivataltól (MEH). Nincs más hátra tehát, mint üzembe helyezni a már kiválasztott kereskedést támogató informatikai rendszert a partner OPCOM/Nord Pool tőzsdék részvételével.

Számos hazai és külföldi befektető részt venne a megvalósításban, a működtetésben és a finanszírozásban, így nagy valószínűséggel már az idén elindítható a kereskedés. Nem véletlen a befektetői érdeklődés, hiszen a fizikai kereskedelemre később ráépülő határidős áramkereskedelem busás haszonnal kecsegtet. A határidős kereskedelem volumene a fizikai kereskedelemnek akár a nyolcszorosát is elérheti. Komoly vonzerő a magyar villamosenergia-piac földrajzi elhelyezkedése is, hiszen stratégiai pozícióban van, hogy a nyugati és a délkelet-, valamint közép-európai piacokat összekapcsolja. Így a transzparens ár kialakulásához szükséges likviditás hiányától igazán nem kell tartani.

Sokan azzal érvelnek, hogy csak egy regionális, szervezett áramkereskedelemnek lehet hosszú távon létjogosultsága. E megállapítással energetikai tanácsadóként teljesen egyetértek, csupán az odavezető utat vitatom. Egy regionális piac csak a helyi szervezett piacok összekapcsolódásából, tőzsdék összeolvadásával alakulhat ki, mert a térség egyelőre csak földrajzi és nem piaci fogalom. Nehezen tudom elképzelni, hogy a cseh, a lengyel, a magyar és a román piac szereplői és államigazgatási szervezetei könynyen meg tudnának abban állapodni, hol legyen ennek e piac központja. Mások azzal érvelnek, minek a magyar áramtőzsdét létrehozni, hiszen már van a cseh tőzsdének (PXE) magyar szekciója. Ők csupán egy igen fontos piaci szereplőről feledkeznek meg: a fogyasztóról. Kevés magyar ipari, kereskedelmi vagy akár lakossági fogyasztó hivatkozik a Prágában jegyzett árakra, ahogyan a magyar taxisofőröket sem segíti a prágai töltőállomások benzinárainak ismerete. Mindenesetre a cseh áramtőzsde a regionális méretekben agresszíven terjeszkedő CEZ újabb zseniális húzása, hiszen a forgalom jelentős részét ők maguk generálják. A magyar áramtőzsde kialakításának elhúzódásához az is hozzátartozik, hogy az állandóan hivatkozott fogyasztóknak máig nincs látványosan működő és erős alkupozícióval rendelkező szakmai érdekképviselete, amely a hangját hatékonyan hallatná az ügy érdekében.

Sokak szerint merész gondolat a januári gázválság után a földgáztőzsdét szóba hozni. Szerintem viszont éppen annyira merész, mint a piacnyitásról beszélni általában. Ennek illusztrálására emlékeztetnék arra, hogy az olajipart a 90-es évek elején liberalizálták, de ez már olyan régen történt, és mára annyira természetessé vált, hogy már példaként is ritkán hozzák fel. Annak a szektornak sincs sokkal több szállítója, mint a földgáziparnak – a magyar piacot mindössze néhány finomító látja el kőolajtermékkel –, mégis vannak transzparens végfogyasztói árak színesen és feltűnően kiírva a benzinkutak totemoszlopain. Tehát a fogyasztó a választási döntését megfelelő információkra tudja alapozni.

Ha már egyszer az a döntés született, hogy az EU-ba lépés egyik következményeként megnyílik a gázpiac is, akkor innentől kezdve nem opcionális, kell-e transzparens irányadó piaci ár. Ráadásul van már a hazai földgázpiacnak is annyi szereplője, hogy megfelelő számú játékos tudna megjelenni a kínálati oldalon.

Természetesen a földgáz-kereskedelem tervezése összetett feladat, a likviditás kialakításához különösen fontos a helyes termékdefiníció. Még nagyobb figyelmet igényel, hogy hogyan kell a tőzsde működésébe beavatkozni (felfüggeszteni vagy szüneteltetni a kereskedést), ha netán olyan információk látnak napvilágot, amelyek az árakra jelentős befolyással lehetnek. Gondolok itt például egy Déli Áramlat versus Nabucco vita kapcsán találgatásokra okot adó, kevésbé szakmai, inkább politikai jellegű megjegyzésre, vagy egy újabb orosz–ukrán gázvitát kilátásba helyező hírmorzsa megjelenésére a sajtóban, esetleg egy váratlan meteorológiai bejelentésre – és az árak máris nagymértékben változhatnak.

A Földgázszállító Zrt. most hozza létre a magyar földgáztőzsde alapjait jelentő Földgáz-, és Kapacitás Kereskedelmi Piacot (lásd cikkünket a 8. oldalon). A HUPX és a jövőben megalakuló földgáztőzsde egyértelműen egy integrált energiatőzsde kialakítása irányába mutat. Főleg olyan piaci környezetben, ahol a villamos energia közel 40 százalékát fölgázbázison állítják elő.

Sokak szerint a piaci szereplőkre kell bízni a tőzsde kialakítását. Ha valamilyen okból a befektetői érdeklődés ellenére a szervezett villamosenergia-piac mégsem jön lére, véleményem szerint egyértelműen államigazgatási beavatkozás szükséges. Mert alapvető fogyasztói érdek a likvid kereskedelmen alapuló transzparens ár jelenléte.

Ha már egyszer a teljes energiapiaci liberalizáció mellett döntött az ország az EU-hoz történő csatlakozás egyik feltételeként, akkor annak alapvető eszközrendszerét, a szervezett piacokat is létre kell hozni. Mert az Európai Unió a fogyasztók számára nyitott, szabad verseny által generált versenyképességről szól. Még ha megvalósítása vontatottan is halad.