A kánikulában bíznak a gyártók: a minőségi sörivás felé mozdultak a magyarok
Az országban jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó adatai alapján Magyarországon tavaly 5,55 millió hektoliter sört értékesítettek, ami 2,8 százalékos növekedést jelentett. Az idei első félévben a gyártók eladásai ugyan 18 százalék feletti visszaesést mutattak, ám ez a szám elsősorban annak köszönhető, hogy a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése előtt a kereskedők az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében nagyobb készletet halmoztak fel 2024 első félévében, ami felfelé torzítja a bázisidőszak számait. A tényleges fogyasztás dinamikája nagyjából 8 százalék csökkenést mutathat – tájékoztatta az Agroinform.hu-t Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. Mint hozzátette, az időjárás döntő tényező a sörfogyasztásban, ezért most elsősorban a hátralévő nyári időszak hőmérsékletének alakulása határozza majd meg, hogy az év során mért csökkenés milyen mértékű lesz.
A hazai sörfogyasztás az elmúlt öt évben nem mutatott egységes növekedést: kétszer 10 százalék körüli visszaesést, háromszor pedig mérsékelt, 3 százalék körüli bővülést regisztráltak. Ennek eredményeként az öt legnagyobb hazai gyártó 2024-es eladásai 11 százalékkal maradtak el a 2019-es szinttől.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a
- szuperprémium szegmens 43 százalékos növekedést mutatott, míg
- a gazdaságos, saját márkás termékek ugyanilyen arányban csökkentek.
Az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök iránti kereslet 40 százalékkal nőtt, miközben a csökkentett alkoholtartalmú, ízesített termékek piaca 70 százalékkal zsugorodott. A vendéglátóhelyi értékesítés terén drámai volt a változás: az ebben a szegmensben mért sörforgalom megfeleződött.
Noha a teljes piacot tekintve továbbra is bőven 80 százalék felett mozog a lager sörök (bajor, bécsi, illetve pilzeni típusok) részaránya, tavaly a második helyre már az ízesített alkoholmentes sörök léptek, megelőzve az ale típusokat. A negyedik helyet a különleges sörök – apátsági, porter, stout – foglalják el, melyek bár szűk réteget szolgálnak ki, rendkívül elkötelezett fogyasztóbázissal bírnak.
Látványosan tovább zajlik a minőségi sörök felé történő elmozdulás: a szuperprémium és prémium szegmensek aránya már meghaladja a teljes forgalom harmadát – öt éve ez az arány még 25 százalék körül alakult.
Mindez annak is köszönhető, hogy a gyártók az elmúlt években komoly technológiai fejlesztésekkel és számos kreatív kezdeményezéssel igyekeztek fenntartani és alakítani a fogyasztói keresletet. A folyamatos termékfejlesztés nyomán olyan új termékek jelentek meg a piacon, mint például a sörkoktélok, hidratáló alkoholmentes sörök, frissítő malátaitalok.
A hazai sörgyártás egyre nagyobb arányban használ magyar mezőgazdasági alapanyagokat, ami javuló minőséget és szorosabb beszállítói láncokat jelez. A legnagyobb kihívást a komlótermesztés jelenti, amely jelenleg nem tudja kielégíteni az iparági igényeket. A sörgyártás itthon ma alapvetően nagyipari sörfőzdékben zajlik: a kibocsátás 95 százaléka legalább 50 főt foglalkoztató sörgyárakból származik. Ezt a volument egészíti ki a fennmaradó 5 százalékkal mintegy 80 kisüzemi (köztük néhány, úgynevezett „kézműves” termékeket is gyártó vállalkozás) hazai sörfőzde.
A túlélésért küzdenek és folyamatosan fejlesztenek a kisüzemi sörfőzdék
A hazai sörfogyasztásban elenyésző részt foglalnak el, mégis fontos a kis sörmanufaktúrák szerepe a hazai sörkultúrában. A kisüzemi sörfőzdék piaci részesedésének emelésén segíthet az úgynevezett sörtörvény szabályozásának felülvizsgálata.
A kisüzemi főzdék lendületes fejlődése a 2010-es évek közepén tetőzött, ám a pandémia gyökeresen átrendezte a piacot. A munkaerőhiány, valamint az elmúlt évek jelentős energia- és alapanyagár emelkedései óriási kihívásokat jelentett a söripar számára, ami hatványozottan jelentkezett a kisebb tőkeerejű kisüzemi termelők körében. Az elmúlt években az ágazatban jelentős konszolidáció zajlott le.
