Az országban jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó adatai alapján Magyarországon tavaly 5,55 millió hektoliter sört értékesítettek, ami 2,8 százalékos növekedést jelentett. Az idei első félévben a gyártók eladásai ugyan 18 százalék feletti visszaesést mutattak, ám ez a szám elsősorban annak köszönhető, hogy a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése előtt a kereskedők az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében nagyobb készletet halmoztak fel 2024 első félévében, ami felfelé torzítja a bázisidőszak számait. A tényleges fogyasztás dinamikája nagyjából 8 százalék csökkenést mutathat – tájékoztatta az Agroinform.hu-t Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. Mint hozzátette, az időjárás döntő tényező a sörfogyasztásban, ezért most elsősorban a hátralévő nyári időszak hőmérsékletének alakulása határozza majd meg, hogy az év során mért csökkenés milyen mértékű lesz.
A hazai sörfogyasztás az elmúlt öt évben nem mutatott egységes növekedést: kétszer 10 százalék körüli visszaesést, háromszor pedig mérsékelt, 3 százalék körüli bővülést regisztráltak. Ennek eredményeként az öt legnagyobb hazai gyártó 2024-es eladásai 11 százalékkal maradtak el a 2019-es szinttől.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a
Az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök iránti kereslet 40 százalékkal nőtt, miközben a csökkentett alkoholtartalmú, ízesített termékek piaca 70 százalékkal zsugorodott. A vendéglátóhelyi értékesítés terén drámai volt a változás: az ebben a szegmensben mért sörforgalom megfeleződött.
Noha a teljes piacot tekintve továbbra is bőven 80 százalék felett mozog a lager sörök (bajor, bécsi, illetve pilzeni típusok) részaránya, tavaly a második helyre már az ízesített alkoholmentes sörök léptek, megelőzve az ale típusokat. A negyedik helyet a különleges sörök – apátsági, porter, stout – foglalják el, melyek bár szűk réteget szolgálnak ki, rendkívül elkötelezett fogyasztóbázissal bírnak.
Látványosan tovább zajlik a minőségi sörök felé történő elmozdulás: a szuperprémium és prémium szegmensek aránya már meghaladja a teljes forgalom harmadát – öt éve ez az arány még 25 százalék körül alakult.
Mindez annak is köszönhető, hogy a gyártók az elmúlt években komoly technológiai fejlesztésekkel és számos kreatív kezdeményezéssel igyekeztek fenntartani és alakítani a fogyasztói keresletet. A folyamatos termékfejlesztés nyomán olyan új termékek jelentek meg a piacon, mint például a sörkoktélok, hidratáló alkoholmentes sörök, frissítő malátaitalok.
A hazai sörgyártás egyre nagyobb arányban használ magyar mezőgazdasági alapanyagokat, ami javuló minőséget és szorosabb beszállítói láncokat jelez. A legnagyobb kihívást a komlótermesztés jelenti, amely jelenleg nem tudja kielégíteni az iparági igényeket. A sörgyártás itthon ma alapvetően nagyipari sörfőzdékben zajlik: a kibocsátás 95 százaléka legalább 50 főt foglalkoztató sörgyárakból származik. Ezt a volument egészíti ki a fennmaradó 5 százalékkal mintegy 80 kisüzemi (köztük néhány, úgynevezett „kézműves” termékeket is gyártó vállalkozás) hazai sörfőzde.
A túlélésért küzdenek és folyamatosan fejlesztenek a kisüzemi sörfőzdék
A hazai sörfogyasztásban elenyésző részt foglalnak el, mégis fontos a kis sörmanufaktúrák szerepe a hazai sörkultúrában. A kisüzemi sörfőzdék piaci részesedésének emelésén segíthet az úgynevezett sörtörvény szabályozásának felülvizsgálata.
A kisüzemi főzdék lendületes fejlődése a 2010-es évek közepén tetőzött, ám a pandémia gyökeresen átrendezte a piacot. A munkaerőhiány, valamint az elmúlt évek jelentős energia- és alapanyagár emelkedései óriási kihívásokat jelentett a söripar számára, ami hatványozottan jelentkezett a kisebb tőkeerejű kisüzemi termelők körében. Az elmúlt években az ágazatban jelentős konszolidáció zajlott le.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.