Válságban is kell a sport

Több hónapos hercehurca végére került pont hétfőn azzal, hogy Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke aláírta az NB I-es futballbajnokság közvetítési jogáról szóló szerződést a Chello Central Europe-hoz tartozó Sport Televízióval (a társaság üzemelteti a Sport1 és a Sport2 csatornákat). A szerződés értelmében a társaság évi 800 millió forintot fizet a következő három esztendőben a közvetítési jogért, a teljes csomag értéke ugyanakkor eléri az 5,6 milliárd forint (ez az eddiginek mintegy a húszszorosa).

A Soproni Liga mérkőzéseiért a Sport Televízió mellett az RTL Klub és a műsorterjesztésben rendkívül izmos Digi TV is harcba szállt – utóbbi hajlandó lett volna még tovább emelni a tétet, ám az MLSZ elnöke a jogszerűségre hivatkozva lezárta a licitet. Bárhogy legyen is, a csatornák versengéséből tisztán látszik: a hazai televíziós társaságoknak sporttal foglalkozni szinte kötelező, annak ellenére, hogy a jogdíjak folyamatos növekedést mutatnak. Szigorúan üzleti alapokon nézve az általános vélemény az, hogy a sportközvetítés veszteséges, de a lapunk által megkérdezett vezetők állítják: sport nélkül még most, a válság időszakában sem létezhet kereskedelmi televízió.

Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban nem csupán az NB I, hanem egyéb sportesemények közvetítése iránt is meglepően nagy érdeklődés alakult ki. Több csatorna aktívan kutatta az új lehetőségeket, így a 2009/10-es idénytől két televízión is látható lesz a labdarúgó Bajnokok Ligája, valamint a német futballbajnokság is, de a magyar csodaló, Overdose külföldi futamainak sugárzási jogáért is több társaság valóságos versenyfutást rendezett. A lapunk által megkérdezett csatornák beszámolója szerint a nézők érdeklődése is növekedni látszik, ennek oka, hogy a mindenhonnan érkező rossz híreket a sport ellensúlyozhatja, vagy legalábbis könnyebben elviselhetővé teszi.

Azonban ez a szórakozás is nagyon költséges, direkt módon a közvetítéseket felvásároló társaságok vállalják a terhet, ugyanis a népszerű és nagyobb nézettséget hozó közvetítések ára elérheti a több száz millió forintot, de akár a milliárdos nagyságrendet is. Igaz, a gazdasági válság ezen a piacon is érezteti a hatását, legalábbis Európában, ahol a közvetítési jogok megszerzésének ára csökkenő tendenciát mutat. Sőt, vannak olyan országok, ahol a recesszió előtt megvásárolt jogok kapcsán újra leültek tárgyalni a felek, így történt ez például Németországban, valamint Hollandiában is – tájékoztatta a Világgazdaságot Gyöngyössi Bence, a TV2 programigazgatója.

A hazai tapasztalatok ugyanakkor merőben más képet mutatnak: általánosságban minden jogdíj drágább lett. Ezt támasztja alá Máté Pál, a közel kilenc éve működő Sport Televízió főszerkesztője is, aki szerint a változást az hozza, hogy egy új szereplő piacra lépésével a különböző szegmensekben felmennek az árak, ráadásul a meglévő szerződések újratárgyalása még a jelenlegi gazdasági helyzetben sem bevett gyakorlat hazánkban. Ez történt az NB I-nél is: a versenyt a Digi TV okozta, amely a többszörösét kínálta az előző években fizetett jogdíjnak. Máté Pál szerint ráadásul ezeket az összegeket ki is fizetik a közvetítési jogok vásárlói. „Ma már nincsenek kalandorok, így az árak addig emelkednek, amíg van olyan résztvevő, aki a mind irreálisabb árat is hajlandó megfizetni” – hangsúlyozza.

Sárai Endre, a Digi TV ügyvezetője szerint a műsorszolgáltatók természetesen szintén vesztesei a válságnak, amelyet műsorszerkezet-változtatással, a költségek csökkentésével próbálnak ellensúlyozni. Vannak azonban olyan jogdíjak, amelyeket nemzetközi jogszabályok és szokások szabályoznak, így ezek csak bizonyos határokon belül tudnak mozogni. A konkrét öszszegekben természetesen lehetnek eltérések, de a szokások alapján mindig előre kiszámítható az éppen aktuális jogdíj mértéke vagy annak emelkedése is. Az ajánlatkérők pedig mindig tudják, hogy hol a határ, hiszen alapvető érdekük eladni a jogokat. Az ajánlattevők pedig üzleti szempontok alapján döntik el, hogy meddig mehetnek el a jogdíj mértékében, aztán az egyeztetések során az álláspontok közelednek egymáshoz.

A közvetítési jog megvételének folyamata

A közvetítési jogokat mindig a jogtulajdonostól kell megvásárolni, ez lehet maga a szövetség vagy bárki más, aki a jogokkal rendelkezik. A folyamat a polgári jog keretein belül zajlik, azaz az ajánlattétel, az egyeztetés és a szerződéskötés klasszikus szabályaival. Ennek megfelelően a szerződés tartalmazza a megállapodás időbeli hatályát is. Erre befolyással lehet például a jogtulajdonost kötő, harmadik személytől származó időbeli korlátozás vagy jogszabály. Így mindig ki kell kötni, hogy a szerződésben melyik ország jogát alkalmazzák a felek. Tehát általános szabályokat nem lehet felállítani, minden szerződés-előkészítés egyedi kérdéseket tesz fel még akkor is, ha az általános polgári jogelvek nem térnek el egymástól.

TV2: Bajnokok Ligája

Viasat3 + TV6: kézilabda Bajnokok Ligája, póker

MTV1: MotoGP

Sport1, Sport2: NB I-es futballmérkőzések,

UEFA-kupa, válogatott labdarúgó-mérkőzések, NB II-es, francia, olasz, portugál, skót, spanyol első osztályú és angol másodosztályú futballmérkőzések, amerikai foci, jégkorong, kézilabda, póker, tenisz

Duna TV: NB I-es futballmérkőzések

Sportklub, Sportklub+: argentin, belga, brazil, orosz első osztályú és német másodosztályú futballmérkőzések, futsal, póker

Eurosport, Eurosport2: angol első osztályú futballmérkőzések, K–1, kerékpár, kosárlabda, MotoGP, profi boksz, téli sportok, tenisz

Digi sportcsatorna*: labdarúgó Bajnokok Ligája, német első osztályú futball-mérkőzések

* Várható indulás július végén.-->