Központi beszerzések

A központosított közbeszerzés keretében az erre kötelezett, illetve az ehhez önként csatlakozó intézmények, szervezetek tavaly összesen nettó 74,5 milliárd forintot meghaladó értékben vásároltak terméket és szolgáltatást, ennek több mint 60 százalékát (45,6 milliárdot) az informatikai piacon költötték el – derül ki a Közbeszerzések Tanácsa (KT) által a parlamentnek benyújtott beszámolóból. Miközben számos termékkörnél érezhető volt a gazdasági válság miatti takarékoskodás, és visszaesett a forgalom, addig az IT-beszerzések mintegy 12 milliárddal emelkedtek, és így ezekből származott a 2008-as nettó összforgalom 15 milliárdot meghaladó növekedésének döntő része. Ezt a legnagyobb részben nagyszámítógépes és tárolórendszerek, szoftverek és nyomtatók vásárlására fordították az érintett intézmények. A távközlési szolgáltatásokra már ötödik éve kevesebbet költenek a közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek, mivel jelentős kedvezményeket garantáló és az üzleti szféra szerződéseihez képest is versenyképes keretmegállapodást tudtak kötni a hazai mobiloperátorokkal – véli a központi beszerző szervezet, a MeH Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF).

A közbeszerzési eljárások volumenét, valamint az egyes termékcsoportok esetében a szállítók által a piaci árakhoz, illetve a listaárakhoz képest biztosított kedvezményeket figyelembe véve a felhasználók összességében több milliárd forintos árelőnyt élveznek. Ráadásul szemben a „hagyományos” közbeszerzések három-négy hónapos időszükségletével, ez a központosított közbeszerzés által kínált keretmegállapodások alapján történő közbeszerzéseknél néhány nap és egy-két hét közé tehető. A KT beszámolójából az is kiderül, hogy a központosított közbeszerzési eljárások száma évről évre csökken. Tavaly összesen huszonötöt bonyolítottak le, ebből hat esetben került sor elektronikus árlejtésre. A visszaesés oka egyrészt az, hogy a már megkötött szerződések forgalma a költségvetési megszorítások miatt csökken, másrészt a beszerző szervezetnek néhány termék esetében már évek óta nincs szerződése, idesorolhatók például a személygépjárművek.

A MeH KSZF szerint a keretszerződéses modell alkalmazásakor, illetve a keretmegállapodásos eljárások első részében az e-árlejtés alkalmazása bonyolult, jelentős idő- és költségnövekedést idéz elő. A KSZF úgy véli, hogy az e-árlejtés rendeletének több szabályozási pontatlansága, illetve hibája is nehezíti az alkalmazást. A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló kormányrendelet (e-árlejtés-rendelet) 2007 utolsó negyedévében hatályba lépett. Ez egyrészt az országosan kiemelt termékek körébe emelte az elektronikus árlejtés szolgáltatást, másrészt az alkalmazását 2008. január 1-jétől kötelezővé tette a központosított közbeszerzési eljárásokban.

A KSZF kezdeményezte új kiemelt termékek és szolgáltatások központosított közbeszerzésbe vonását, illetve a már meglévők bővítését. Idesorolható egyebek mellett az IT-outsourcing. A módosításra vonatkozó előterjesztések időre elkészültek, de azóta érdemi fejlemény nem következett be az ügyben. MK