Dél és észak közötti szállítási tengely épül

Vezetékek. Magyarország néhány éven belül térségi gázelosztó központtá emelkedik annak köszönhetően, hogy az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezetéki összeköttetéseket, úgynevezett interconnectorokat létesít a szomszédos országok gázvezetéki társaságaival. Egy dél–észak gáztengely is kiépülhet, amely kapcsolatot teremt a régióban keletről nyugat felé futó távvezetékek között.

„A legelőrehaladottabb állapotban a magyar és a román vezetékrendszerek összekötése van, de az utolsó méterekhez, azaz a határkeresztező vezetékszakaszhoz még egy állami szintű egyezmény is szükséges” – mondta az interconnector projektekről a Világgazdaságnak adott interjújában Zsuga János, a társaság elnök-vezérigazgatója. A beruházást a szerződés szerint 2010 július 1-jén kell átadni. A vezeték évi ötmilliárd köbméteres kapacitásának jelentős részét az FGSZ az előzetes eljárás során már értékesítette.

A már szintén épülő magyar–horvát összekötés hazai, 200 kilométeres szakasza a tervek szerint az év végéig elkészül. Hamarosan leköthetők a kapacitásai is, hogy 2011-ben megindulhasson rajta a szállítás. Mindkét vezetéken mindkét irányban szállítható majd a gáz, vagyis általuk Magyarország további import diverzifikációs pontokhoz jut.

A társaság tárgyal a magyar–szlovák és a magyar–szlovén vezetékrendszerek összekötéséről is. A szlovákiai vezeték megvalósíthatósági tanulmánya már készül. A szlovák partnercéggel közös felmérés szerint van érdeklődés a vezeték iránt. E tanulmány tisztázza majd a szükséges műszaki paramétereket, a valós piaci igényt, s mindezek alapján talán még az idén megszülethet a végleges beruházási döntés is. Az Európai Unió 30 millió euróval támogatja a projekt tervezését, mert az összeköttetést fontosnak tartja a régió energiaellátása biztonságának növelése szempontjából. A vezérigazgató várakozásai szerint még ebben az évben meghatározhatók a szlovéniai összeköttetés műszaki és üzleti feltételei is, s következhet a beruházási döntés.

Piaci vélemények szerint ugyanakkor kisebb sikertörténet a tavaly átadott ukrajnai vezeték, mert nincs megfelelő kereslet a kapacitásaira. A vezérigazgató másképp látja. Egyrészt, mint mondja, most is körülbelül 70 százalékos a cső kihasználtsága, másrészt az igényeket a pillanatnyi gázárak is befolyásolják. Ma nyugat felől olcsóbban importálható gáz, tehát az Ausztria felőli vezetéket kell csúcsra járatni, de a helyzet gyorsan változhat. Ez így van jól, erről szól a piac.

A fent említett dél–észak irányú szállításra a Horvátország–Magyarország–Szlovákia útvonalon lesz lehetőség a két érintett beruházás lezárultával. „Azzal, hogy több forrásból tudunk majd földgázt beszerezni, nagymértékben javul az energiaellátás biztonsága, és ténylegesen megteremtődhet a jogszabályi előíráson túl a szabadpiac” – magyarázta Zsuga János. A gáztengely persze jóval hosszabb lenne: a magyar–horvát összekötésen keresztül térségünk hozzáférhet majd a még felépítendő, horvátországi cseppfolyósföldgáz- (LNG) terminál kapacitásaihoz. A magyar–szlovák összekötés megépülését követően az dél–észak irányú szállítás lehetőségei javulnak tovább, a szlovák–lengyel vezetékrendszer összekötésével pedig ténylegesen megvalósulhat a régió dél–észak irányú ellátásának lehetősége. „Végül a jelenlegi sugaras egyirányú ellátást felváltaná egy hurkolt ellátási útvonalrendszer, amely sokkal-sokkal nagyobb ellátásbiztonságot adna a régiónak. Ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol a földgázfogyasztás aránya kiemelkedően magas, nagyon fontos, hiszen 2009 januárját követően nyilvánvalóvá vált az, hogy regionális megoldásban kell gondolkodni. Úgy vélem, erre megvan a politikai és gazdasági akarat is a térségben” – foglalta össze Zsuga János.

Ismert, hogy az FGSZ térségi gázhálót is szervez, NETS néven. Létrehozásáról folynak a tárgyalások a romániai és a horvátországi gázszállító céggel. Zsuga János szerint lassította a folyamatot, hogy mindkét országban állami tulajdonban van a gázszállító cég, és parlamenti választások voltak mindkét országban.

Mivel az FGSZ hosszabb távra méri fel a gázigényeket és kötteti le vezetékei kapacitását, már tudja, hogy az országnak 2025-ben 18 milliárd köbméter gázra lehet szüksége. Ám – mint Zsuga János hangsúlyozza – ebben nagy a bizonytalanság, a kérdés nagyon érzékeny. Egy gazdasági válság után és alatt nehéz felelősen beszélni a várható energiaigényről és gázigényről is. Szerinte a fogyasztás a korábban gondoltnál lassabban fog nőni. VG

Az FGSZ tavaly megkezdte az EU által megfogalmazott független szállítói modellre való felkészülést, s ez az idei munkájában is meghatározó lesz.

Folytatja megkezdett beruházásait. „Természetesen nem tévesztjük szem elől a törvényi feladatunkat, a diszkriminációmentes földgázszállítás folyamatos biztosítását” – mondta.

Az FGSZ tavaly megkezdte az EU által megfogalmazott független szállítói modellre való felkészülést, s ez az idei munkájában is meghatározó lesz.

Folytatja megkezdett beruházásait. „Természetesen nem tévesztjük szem elől a törvényi feladatunkat, a diszkriminációmentes földgázszállítás folyamatos biztosítását” – mondta. A gázplatform és a tőzsde A platform működéséhez szükséges szabályrendszert az FGSZ már leadta a Magyar Energia Hivatalba. Beszerezte a szükséges számítástechnikai hardver- és szoftverelemeket, és szerződött a pénzügyi tevékenységet végző elszámolóházzal, a Keler Zrt.-vel.

Hamarosan indul a nyilvános próbaüzem is. A törvény által előírt határidőre, 2010. július 1-jére a piac rendelkezésére áll a platform.

Ennek más lesz a szerepe, mint a baumgarteni gáztőzsdének. A napi gáz- és kapacitáskereskedelmi platformot befektetők nem használhatják, csak a gázpiaci engedélyesek, azok is csak kötött szabályok mentén.

Határidős ügyleteket viszont nem köthetnek, mert a platform célja olyan azonnali szerződések megkötése, amely az együttműködő földgázrendszer egyensúlytartását támogatja.

Abban viszont hasonlít a tőzsdére, hogy szabványszerződésekkel dolgozik, anonim módon történik a kereskedés, és elszámolóházat használnak

a kötések során.

-->