Csövet választ Azerbajdzsán

Azerbajdzsán az újonnan felfedezett Abseron-félszigeti, 350 milliárd köbméter gázt rejtő mezővel együtt 2550 milliárd köbméter kitermelhető földgázzal rendelkezik, Ilham Alijev miniszterelnök ezért szeretné, ha országa pár évtizeden belül jelentős gázexportőrré válna. Az időtávlat reális, ugyanis az állami olajvállalat, a SOCAR (State Oil Company of the Azerbaijani Republic) 2021–22 előtt nemigen kezd termelésbe az Abseron-mezőn – számol be az eurasianet.com. A vállalat elnökhelyettese, Hosbaht Juszifzade elmondása szerint a francia Totallal 40-40 százalékos arányban birtokolt projekt első, 500 méteres mélységben végzendő fúrása még sokat várat magára. A GDF Suez 20 százalékkal vesz részt a befektetésben, melyet a Total irányít. Az, hogy a lelőhely több mint fele európai kezekben van, árulkodó jel. A mező felfedezése után nem sokkal az Európai Bizottság megbeszéléseket kezdeményezett Azerbajdzsánnal és Türkmenisztánnal a transzkaszpi gázvezeték (TCP) megépítéséről. Előzetes elképzelések szerint ez összekapcsolódhatna a folyton halogatott Nabucco-vezeték-projekttel, amelybe ezzel Európa kis életet lehelhetne.

A SOCAR szintén legkésőbb novemberben döntene arról, hogy a legnagyobb azeri mezőről, a Sah Denizről miként oldja meg a nagyobb mennyiségű gáz elszállítását. A Nabucco mellett a török–görög–olasz ITGI és az Adriát átszelő TAP tulajdonosai is szívesen építenének egy Európába vivő gázvezetéket. Az ITGI mellett a napokban a görög energiaügyi miniszter is korteskedett Bakuban. Jorgosz Papakonsztantinu szerint az lenne a legelőnyösebb, ha a SOCAR is részt venne az ITGI építésében, amelynek versenytársaihoz képest legnagyobb előnye, hogy legkésőbb 2013-ra elkészül, és a legtöbb potenciális vásárló országot érinti. Az ITGI építése bármikor kezdhető és alacsony, 1,5-2 milliárd eurós árából 1,5 milliárd rendelkezésre áll.

Legutóbbi hírek szerint a British Petroleum, amely a norvég Statoillal és a SOCAR-ral üzemelteti az azeri mezőt, Törökországon át hozná a gázt a Sah Denizről a magyar–román határra. Reményeik szerint az 1200 milliárd köbméter gáz évtizedekig lehetne Oroszországot megkerülő ellátás Európa számára. A 2006-ban megnyitott mező második fázisa 2017-ben készül el, akkortól pedig Törökország az évi hatmilliárd köbméter felhasznált gáza mellett tízmilliárdot továbbíthatna Európába.

Az AGRI (azeri–grúz–román–magyar) projekt előkészítése nem nagyon halad az internetes lap szerint.

Bár Ankara és Baku már megegyezett egy Törökországot átszelő vezeték megépítéséről, a megállapodás szeptemberre kitűzött szentesítése ismeretlen okok miatt nem történt meg. Az azeri gáz Európába éréséhez még fájóan hiányzik az infrastruktúra, és Baku hiába kész nyugat felé értékesíteni földgázát, azt a bizonyos pár évtizedet ki kell várnia mindkét félnek.