Nehéz hetek várnak az egyetemistákra: kilőnek az albérletárak a ponthatárok kihirdetésére – elkezdődik a versenyfutás, aki veszít, kegyetlen árak várják
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA nagy egyetemvárosokban öt év alatt közel megduplázódtak a lakásárak, így a családok számára egyre nehezebb eldönteni, hogy albérlettel vagy ingatlanvásárlással oldják meg az egyetemre készülő gyermekük lakhatását. Az MBH Elemzési Centrum, az MBH Jelzálogbank, az Otthon Centrum és a Fundamenta szakértői szerint a lakáspiaci drágulás üteme ugyan mérséklődhet, az egyetemi központokban azonban továbbra is erős kereslet és emelkedő árszint várható.
Budapesten az 1,2–1,6 millió forintos négyzetméterárak sem számítanak ritkaságnak, miközben az egyetemek közelében havi 205–304 ezer forint közötti bérleti díjakkal találkozhatnak a hallgatók és családjaik.
Magyarországon 2015 óta négyszeresükre emelkedtek a lakásárak, miközben az Európai Unióban átlagosan 65 százalékos volt a növekedés. Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője szerint a korábbi évek rendkívüli drágulása után mérsékeltebb időszak következhet, 2026-ban országosan 8–13 százalék közötti lakásár-emelkedés várható. Közben a lakásépítési aktivitás is élénkül:
az építési engedélyek száma egy év alatt 64 százalékkal nőtt, Budapesten pedig tízéves csúcsra emelkedett az új lakások kínálata.
Ötszörösükre nőttek az árak a Magdolnanegyedben
Az egyetemvárosok az elmúlt évtizedben a hazai ingatlanpiac meghatározó gócpontjaivá váltak. Az MBH Index adatai alapján Budapesten a Magdolnanegyedben történt a legnagyobb áremelkedés: 2015 és 2025 között több mint ötszörösükre, összesen 404 százalékkal nőttek az árak.
A belvárosi területek közül a Palotanegyedben 312, Külső-Erzsébetvárosban pedig 307 százalékos drágulást mértek. A vidéki egyetemvárosokat sem kerülte el az áremelkedés: 2024 és 2025 között
- Pécsen 28 százalékkal,
- Miskolcon csaknem 20 százalékkal,
- Debrecenben pedig 19 százalékkal
nőttek az árak. A legdrágább vidéki egyetemvárossá Debrecen vált, ahol az átlagos négyzetméterár elérte a 946 ezer forintot. Győrben 850 ezer, Szegeden pedig 824 ezer forint körül alakult az átlag.
Akár tíz évig is eltarthat, mire jobban megéri a vásárlás az albérletnél
A magas árak mellett nem mindenhol éri meg azonnal lakást vásárolni az egyetemi évek kezdetén. Molnár Zsolt, az MBH Jelzálogbank területvezetője szerint piaci hitel felvétele esetén a vásárlás bérléssel szembeni megtérülése számos helyszínen csak tíz évet meghaladó időtávon jelentkezhet.
Kedvezményes finanszírozással és a lakás részleges kiadásával ez az időszak három-öt évre rövidülhet.
A szakértő szerint ugyanakkor a döntésnél elsősorban a család hosszú távú terveit kell mérlegelni. Az Otthon Start indulása érdemben visszafogta a bérlakáspiacot, az egyetemek környezetében ennek ellenére jelentős áremelkedést mértek. Budapesten a vizsgált területek közül a VIII. kerület számít a legolcsóbbnak, átlagosan 205 ezer forintos havi bérleti díjjal, a XI. kerületben viszont már 304 ezer forintot kérnek.
Öt év alatt legalább másfélszeresükre emelkedtek az albérletárak, több helyen pedig megduplázódtak.
A vidéki egyetemvárosok közül Debrecen a legdrágább, havi 200 ezer forintos átlaggal, míg Szegeden és Pécsen nagyjából 150 ezer forint körül alakulnak a díjak.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a nagy egyetemvárosok már nem csupán oktatási, hanem jelentős foglalkoztatási és gazdasági központok is. Ez folyamatos keresletet teremt a lakás- és bérlakáspiacon, a ponthatárok kihirdetését követően pedig ismét megélénkülhet a forgalom. A nyári időszakban az egyetemvárosokban további 1–5 százalékos bérletidíj-emelkedés is elképzelhető.
A fiatalok többsége saját lakást szeretne, mégsem lát rá esélyt
A Fundamenta negyedévente készülő Ingatlanpiaci Pulzus felmérése 72 százalékos keresletcsökkenést mutat, miközben több egyetemvárosban bővült a kínálat. Debrecenben, Szegeden és Miskolcon is jelentősen nőtt az elérhető lakások száma, ezért a várható drágulás ellenére sok család számára továbbra is a bérlés lehet a kedvezőbb megoldás.
A saját otthon megszerzésének vágya ugyanakkor változatlanul erős.
A Fundamenta Z generációs kutatása alapján a fiatalok 77 százaléka szeretne saját lakást, 56 százalékuk azonban nem lát reális esélyt arra, hogy ingatlanhoz jusson.
Pásztor András, a Fundamenta Ingatlan vezetője szerint emiatt különösen fontossá vált az önerő tudatos felépítése és a hosszú távú megtakarítás. Várady Eszter, az MBH Bank Daily Banking és hitelkártya termék- és folyamatmenedzsment vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemi felvételi már nemcsak tanulmányi, hanem pénzügyi mérföldkő is a fiatalok életében.
