Felfoghatatlan mennyiségű terményt pusztított el a hőség az Európai Unióban – Magyarország szenvedte el a második legnagyobb kárt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kukorica- és napraforgótermés további gyengülése visszafoghatja a magyar exportot, miközben az állattenyésztők és a feldolgozók egyre nagyobb részben szorulhatnak behozatalra. A júniusi hőhullám és az aszály következtében Magyarországon romlott a második legnagyobb mértékben a gabonatermés várható eredménye Európában - derült ki egy friss jelentésből. A becslés a gabona-, olajosmag-, rizs- és olívaolaj-kereskedőket képviselő COCERAL júniusi és rendkívüli júliusi előrejelzésének összevetésén alapul.
Durván romlottak a gabonatermés kilátások Európában
Súlyos veszteséget okozott az európai mezőgazdaságban a júniusi hőhullám. Az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) számítása szerint a szélsőséges időjárás mintegy 2,1 milliárd euró értékben csökkentette a gabonatermés-kilátásokat. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban a termelési várakozásokat négy hét alatt csaknem 9 millió tonnával kellett csökkenteni. A visszavágás jelentős részét azonban egyértelműen a rendkívüli hőséggel és a vízhiánnyal magyarázza az európai terménykereskedelmi szövetség, a COCERAL.
Az európai szervezet a korábbi 295,5 millió tonnáról 286,6 millió tonnára rontotta az EU és az Egyesült Királyság együttes gabonatermésére vonatkozó prognózisát. A jelenlegi várakozás egyben 23,4 millió tonnával marad el a 2025-ös eredménytől.
Magyarország szenvedte el a második legnagyobb veszteséget
A legnagyobb terméskiesés Franciaországban várható, ahol 4,1 millió tonnával csökkent az összes gabonára vonatkozó előrejelzés. Ezen belül a francia kukoricatermés becslését mintegy 3,4 millió tonnával vágták vissza.
A második legsúlyosabban érintett ország azonban Magyarország: a hazai termésre vonatkozó prognózis 2,4 millió tonnával romlott. Az ECIU számítása szerint ennek termelői áron mért értéke hozzávetőleg 444 millió euró, vagyis jelenlegi árfolyamon mintegy 175–180 milliárd forint lehet. Spanyolországban 1,4 millió tonnás, 276 millió euróra becsült kieséssel számolnak. Az európai veszteségeket részben mérsékelte, hogy Bulgáriában, Romániában, Olaszországban és Finnországban javultak a kilátások. A pozitív korrekciókkal együtt a nettó európai termelésiérték-kiesés körülbelül 1,8 milliárd euró.
A júniusi forróság kedvezőtlen időpontban érte a növényeket. A búza Magyarországon is a szemkitelítődés időszakában szenvedett hőstresszt, ami kisebb szemeket, alacsonyabb hektolitertömeget és gyengébb hozamot eredményezhetett. A kukoricánál még nagyobb lehet a kár: a magas hőmérséklet és a talajnedvesség hiánya rontja a pollen életképességét, akadályozza a megtermékenyülést és hiányos csőképződéshez vezethet.
Az ECIU elemzése szerint a hőhullám hatása még a zöldség- és gyümölcstermesztésben, illetve az állattenyésztésben keletkezett veszteségek nélkül is rendkívüli. Ezek ugyanis nem szerepelnek a kétmilliárd eurós becslésben.
A kukorica okozhatja a legnagyobb magyarországi problémát
Az európai kukoricatermésre vonatkozó előrejelzést a COCERAL 57,2 millió tonnáról 52,7 millió tonnára csökkentette. Ez csaknem 8 százalékos visszavágás, és 2007 óta a legkisebb uniós termést vetíti előre. A Reuters beszámolója szerint a romlás hátterében elsősorban a franciaországi és a magyarországi időjárási károk állnak.
Magyarország számára a gyenge kukoricatermés azért különösen érzékeny, mert a növény nemcsak fontos exportcikk, hanem az állati takarmányok, a keményítő-, az izocukor- és a bioetanolgyártás egyik legfontosabb alapanyaga is. Amennyiben a hazai termés nem fedezi a belső keresletet, a feldolgozóknak nagyobb mennyiséget kell külföldről beszerezniük.
A behozatalt részben Románia és más környező országok biztosíthatják, de az import növeli a szállítási és finanszírozási költségeket. A dunai fuvarozás bizonytalanságai és a fekete-tengeri térség biztonsági kockázatai tovább drágíthatják a beszerzést. A magyar feldolgozók számára ezért nemcsak az lesz meghatározó, hogy mekkora termés kerül a raktárakba, hanem az is, milyen minőségű kukoricát és milyen logisztikai költséggel tudnak megszerezni.
A napraforgó is veszélybe került
Az ECIU kétszázmilliárd euróhoz közelítő magyar veszteségbecslése a gabonafélékre vonatkozik, ezért a napraforgó várható kárát nem tartalmazza. A növény azonban a kukoricához hasonlóan megszenvedte a tartós vízhiányt és a szélsőséges hőséget.
A napraforgó jobban viseli az aszályt, mint a kukorica, de a virágzás és a magképződés időszakában jelentkező hőstressz már érdemben csökkentheti a kaszatok számát, ezermagtömegét és olajtartalmát. Ha a hozam és az olajtartalom egyszerre romlik, az a gazdák mellett a hazai növényolajipar számára is kedvezőtlen: csökken a belföldön elérhető alapanyag mennyisége, miközben növekedhet az importigény.
A kisebb termés nem feltétlenül jelent magasabb gazdabevételt
Az európai kínálat szűkülése elvileg támogathatja a gabonaárakat. A magyar termelők azonban csak akkor profitálhatnak az áremelkedésből, ha megfelelő mennyiségű és minőségű eladható terményük marad. Egy súlyos hozamkiesést a mérsékelt drágulás rendszerint nem képes ellensúlyozni.
A hazai árakat ráadásul
- az ukrán, román és más fekete-tengeri eredetű gabona kínálata,
- a forint árfolyama,
- valamint a szállítási költségek is alakítják.
Emiatt előfordulhat, hogy miközben a magyar gazdák termése csökken, a felvásárlási ár nem emelkedik olyan mértékben, amely fedezné a kieső mennyiséget és a magas termelési költségeket.
A fogyasztói árakra gyakorolt hatás sem automatikus. A búza vagy a kukorica termelői ára csak egy része a kenyér, a hús, a tejtermékek és más élelmiszerek végső fogyasztói árának. Tartós európai kínálati hiány esetén azonban emelkedhetnek a takarmányozási és feldolgozási költségek, amelyek több hónapos késéssel megjelenhetnek az élelmiszerárakban is.
A 2,4 millió tonnás magyar visszavágás ezért egyszerre jelent jövedelmi kockázatot a növénytermesztőknek, költségnövekedést a feldolgozóknak és takarmányozási bizonytalanságot az állattenyésztőknek. A végleges veszteség nagyságát az augusztusi időjárás és az őszi betakarítás eredménye dönti el, de az már most látható, hogy Magyarország az idei európai terméskiesés egyik legnagyobb vesztese lehet.
