Letörnék a kiadók erőfölényét

Központosítaná a kormány az általános és középiskolák tankönyvbeszerzéseit: a jövőben kizárólag a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. láthatná el az iskolai tankönyvek országos megrendelését, beszerzését, valamint a könyvek iskoláknak történő eljuttatásának megszervezését. Az erről szóló módosító javaslatot hétfőn terjesztette be 2012-es költségvetést megalapozó salátatörvényhez az Országgyűlés szakbizottsága, és a jövő héten szavazhat róla a parlament.

A javaslat szerint az általános és középiskoláknak a tankönyvrendeléseiket elektronikus formában kellene majd megküldeniük a Könyvtárellátónak a közoktatás információs rendszeren (KIR) keresztül, utóbbi pedig a megrendelések összesítése után teljes körűen gondoskodna a tankönyvellátásról. A feladatok végrehajtásában azonban – a Könyvtárellátóval történt megállapodás alapján – részt vehetne más tankönyvkiadó vagy forgalmazó is. A leszállított tankönyvek kezelése, a tanulók és a könyvtár számára történő kiosztása, a sérült, hibás, elveszett tankönyvek pótlása már az iskolák felelőssége lenne, ám erre a feladatra is leszerződhetnének az intézmények a Könyvtárellátóval.

A módosító javaslat indoklása szerint a jelenlegi tankönyvellátási rendszer nem biztosítja, hogy az iskolák a tankönyvválasztási döntéseiket kizárólag oktatási-nevelési szakmai szempontok alapján hozzák meg, mert ezt a kiadókkal és a forgalmazókkal folytatott áralkuk is nagyban befolyásolhatják. A központosított beszerzés azonban ezt kiszűrné. Emellett a rendsze -átláthatóságát javítaná az, hogy a tankönyvmegrendeléseket csak a KIR-en keresztül tehetnék meg az iskolák.

A törvénymódosítás a jogalkotók érvelése szerint az árak csökkenéséhez is vezethet: azzal, hogy a Könyvtárellátó egy személyben képviselheti a megrendelői oldalt a tankönyvbeszerzés terén, megfordulhatnak a tárgyalási alkupozíciók, amelyek eddig a kiadók és a forgalmazók erőfölényét mutatták. Mindez versenyhelyzetet is teremt majd a tankönyvek értékesítői számára. Emellett a Könyvtárellátó – nonprofit cég lévén – nem törekszik nyereség elérésére a terjesztői tevékenységével, így az ebből származó megtakarítások újra eloszthatóvá válnának a tankönyvellátáson belül.

Szkeptikusabb a tankönyvpiac központosításával kapcsolatban Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke, véleménye szerint ez ugyanis nem csökkenti azt az összeget, amelyet az iskolák, illetve a szülők tankönyvekre költenek. „A tankönyv ugyanis szabott árú termék, azaz nem lesz olcsóbb attól, hogy egy állami cég végzi központosítottan a beszerzést. Az erősebb alkupozíció által a terjesztésnél megjelenő esetleges megtakarítás az államnál jelenhet meg, ugyanez az összeg azonban a tankönyves vállalatok költségvetéséből fog hiányozni, ami a fejlesztéseiket foghatja vissza, illetve a kisebb kiadókat akár veszélybe is sodorhatja” – magyarázta. Azzal sem ért egyet, hogy az iskolák szakmai döntéshozatalát segítheti a javasolt változtatás, hiszen szerinte az iskolák túlnyomó részénél korábban sem a terjesztőkön múlt, melyik kiadó könyvét rendelték meg, ahol pedig az esetleges nem szakmai, hanem kiadói anyagi meggyőzés szerepet játszott a választásban, ott ez ettől a módosítástól sem fog megváltozni. A szakember emellett attól tart, hogy a központosított beszerzés és terjesztés következtében a szolgáltatás minősége is csorbát szenvedhet, hiszen az állami szolgáltató nem biztos, hogy ugyanolyan rugalmasan tudja majd kezelni az egyes iskolák év közben felmerülő igényeit, mint a jelenleg piacon lévő terjesztő és kiadó vállalatok.

Hasonlóan vélekedik Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó ügyvezető igazgatója is, aki szerint a terjesztők az évek során olyan személyes kapcsolaton alapuló együttműködést alakítottak ki az iskolák tankönyvfelelőseivel, amelyet a Könyvtárellátó nem tudna a segítségük nélkül ellátni egyik pillanatról a másikra. Emellett úgy látja, hogy nem különösebben jelentős az az összeg, amit a terjesztés állami kézbe vételével meg lehetne spórolni. A módosítás azon céljával azonban egyetért, hogy átláthatóbbá váljon a tankönyvellátás rendszere.

Megkerestük az ügyben a Nemzeti Tankönyvkiadót is, ott azonban nem kívánták kommentálni a javaslatot. Lapunkkal azt közölték, hogy folyamatosan figyelemmel követik a tankönyvpiaci terveket, s akkor alakítják ki az álláspontjukat, amikor megszületik a végleges jogszabály.

Nehezedik a gazdaságos tankönyvkiadás Hosszadalmas és költséges folyamat a tankönyvkiadás, és a kiadók számára egyre nehezebb gazdaságosan űzni ezt a tevékenységet. Gyakorlatilag csak akkor lehet profitábilis egy új könyv, ha azt több tízezres példányszámban tudják értékesíteni. Már a könyvek tartalmának előállítása is drága mulatság, hiszen sok

a résztvevő: szerző, szerkesztő, lektor, korrektor, tördelő. Néhány éve pedig szerzői jogdíjat is kell fizetni a könyvben szereplő idézetek után. Minderre rájönnek még a nyomdaköltségek is. Az elkészült könyvet tankönyvvé kell minősíttetni az Oktatási Hivatalnál, amelynek díja a több százezer forinttól terjedve a milliós nagyságrendet is elérheti. Az engedélyezett tankönyvek ára nem lehet több a minisztérium által maximált árnál, ez az elmúlt években nem is emelkedett. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendelete alapján a 2012/13-as tanévben sem nő az egyes tankönyvi kategóriákhoz tartozó kiadványok legmagasabb ára.-->