BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Itt a Fidesz válasza a kormány jogi ámokfutására: még egy utolsó szalmaszálba kapaszkodik az ellenzéki párt – az Alkotmánybíróságtól kér utólagos normakontrollt

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Megtámadta az Alaptörvény 17. módosításának egy részét a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőinek csoportja. A beadvány szerint az államfő megbízatásának megszüntetéséről szóló rendelkezés megalkotása során sérülhettek az Alaptörvény eljárási szabályai, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Utólagos normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál a Fidesz-KDNP ötven országgyűlési képviselője az Alaptörvény 17. módosításának egy vitatott rendelkezése miatt. A beadvány a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését kimondó szabály megsemmisítését kéri, arra hivatkozva, hogy annak elfogadása sérthette az Alaptörvényben előírt eljárási követelményeket – írta a Telex.

sulyokmagyar Alkotmánybíróság
A Fidesz-KDNP képviselői azt kérik, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről rendelkező átmeneti szabályt / Fotó: Hatlaczki Balázs/MW

A képviselők az Alaptörvény 24. cikkének, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva kérik a testülettől annak megállapítását, hogy az Alaptörvény 17. módosításának 6. cikk (2) bekezdésével a Záró és vegyes rendelkezések közé beiktatott 34. pont megalkotása és kihirdetése nem felelt meg az Alaptörvény S) cikkében rögzített eljárási követelményeknek. 

Ennek alapján a kifogásolt rendelkezés megsemmisítését kérik.

A vitatott átmeneti szabály szerint az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. A rendelkezés azt is kimondja, hogy ezt követően az Országgyűlés új köztársasági elnököt választ, akinek mandátuma az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartana.

A beadvány ugyanakkor nem a szabályozás tartalmát támadja, hanem annak elfogadási folyamatát. A képviselők szerint az Alaptörvény módosításának ezen része az alkotmányozási eljárásra vonatkozó előírások megsértésével születhetett meg, ezért kérik az Alkotmánybíróság eljárását.

Az indítvány részletes jogi érvelése és az egyes kifogások az Alkotmánybíróság honlapján közzétett dokumentumban olvashatók. A testületnek azt kell vizsgálnia, hogy az Alaptörvény módosításának elfogadása megfelelt-e az alkotmányos eljárási szabályoknak.

Az Alkotmánybíróságnak sincs sok mozgástere

Az Alaptörvény és annak módosításai esetében a testület nem végezhet tartalmi alkotmányossági felülvizsgálatot, vagyis nem azt vizsgálja, hogy a szabályozás szakmai vagy politikai szempontból helyes-e, hanem kizárólag azt, hogy a módosítás elfogadása során betartották-e az Alaptörvényben előírt eljárási követelményeket.

A most benyújtott indítvány is kizárólag erre irányul.

Megtörte a csendet Sulyok Tamás: a volt államfő üzent Magyar Péternek is – "Elmozdításommal megszűnt a jogállam"

Sulyok Tamás szerint a személyét érintő alkotmánymódosítás nemzeti jelentőségű kérdés. A volt köztársasági elnök úgy véli, hogy leváltásának következményei beláthatatlanok. A Mandinernek adott nyilatkozatában kitért döntésének indokaira, reagált a megfutamodásról szóló bírálatokra, valamint visszautasította azokat a véleményeket, amelyek Orbán Viktor bábjának nevezik.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.