A fővárosban drasztikus volt a visszaesés
A többi régióban átlagos vagy annál kisebb volt a visszaesés, sőt Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon éppenhogy a lakásépítések növekedését regisztrálta a statisztikai hivatal. A községekben átlagos volt a csökkenés, a megyei jogú városokban viszont 41, a többi városban 5 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma.
A közeljövő tendenciáit jelző építési engedélyek száma ugyan nem érte el a 2200-at, de itt a megépült lakások számához képest mérsékeltebb – tízszázalékos – volt a csökkenés. Az egy évvel korábbi 51 százalékos zuhanással szemben ez az adat már némi optimizmusra adhat okot. A községekben gyakorlatilag változatlan számban kértek új engedélyt, a városokban a fogyás átlagos mértékű volt. Budapesten viszont 34 százalékkal esett vissza a kiadott engedélyek száma. A megyei jogú városokban azonban 14 százalékkal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban.
Az adatok arra utalnak, hogy az új lakások több mint fele családi házban épül (45-ről 53 százalékra nőtt az arányuk), ezzel párhuzamosan viszont visszaesett a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya (47-ről 42 százalékra). A lakóparki otthonok aránya pedig az egy százalékot sem éri el. Az év első három hónapjában felépült lakások átlagos alapterülete 97 négyzetméter volt, négy négyzetméterrel nagyobb, mint korábban. Kissé növekedett a 100 négyzetméteresnél nagyobb lakások aránya, az összes új otthon több mint harmada tartozik ebbe a kategóriába.
VG-->
