Ideje elfogadni, a videójáték nem lesz már olcsó hobbi: olyan problémákkal küzd a gaming-ipar, amiket nem tudnak egyedül megoldani – az AI mindent megnehezít
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA videójáték-konzolok ára az elmúlt években már nem kizárólag attól függött, mennyibe kerül a processzor vagy egy grafikus vezérlő. Egyre inkább a memóriaipar, a mesterséges intelligencia miatt átrendeződő félvezetőpiac és a gyártók üzleti stratégiája határozza meg, mennyit fizetnek végül a játékosok egy új PlayStationért vagy Xboxért – mindez pedig a következő években különösen igaz lesz.
A Sony július elején jelentette be , hogy 2028 januárjától megszünteti az új PlayStation-játékok fizikai lemezes kiadását. Az ezt követően megjelenő címek kizárólag digitális formában lesznek elérhetők a PlayStation Store-ban vagy letöltőkóddal a kereskedőknél. A vállalat szerint a döntés a vásárlói szokások változását követi, mivel a digitális értékesítés már messze meghaladja a lemezes eladásokat. Független piackutatások szerint 2025-ben a PlayStation-játékok közel 80 százaléka már digitális formában talált gazdára.
A bejelentés azonban nem csupán a gyűjtőket vagy a használtjáték-piacot és a viszonteladókat érinti. A digitális modell a gyártónak is kedvezőbb: megszűnik a lemezgyártás és a logisztika költsége, a vállalat nagyobb kontrollt szerez az árképzés felett, miközben a következő konzolgeneráció fejlesztését is egyszerűbbé teheti. Több iparági elemző szerint ez egyben azt is valószínűsíti, hogy
a PlayStation 6 már teljesen lemezmeghajtó nélküli rendszerként jelenhet meg.
A változás ugyanakkor különösen kényes időszakban jön, amikor a konzolgyártók költségeit egészen más tényezők hajtják felfelé, mint a PlayStation 5 vagy az Xbox Series X 2020-as bemutatásakor.
Már nem a processzor a legnagyobb kérdés
Egy modern konzol legdrágább alkatrészei közé tartozik az AMD egyedi fejlesztésű lapkája, a nagy sebességű GDDR6 memória és az SSD-ben használt NAND flash memória. Ezek közül különösen a memória vált kritikus tényezővé. Ennek oka, hogy ugyanaz a három vállalat – a Samsung, az SK Hynix és a Micron – látja el memóriával a fogyasztói elektronikai gyártókat és az AI-adatközpontokat is. Az utóbbiak robbanásszerű bővülése miatt azonban
a gyártók egyre nagyobb kapacitást csoportosítanak át a mesterséges intelligenciához használt nagy teljesítményű memóriák gyártására.
Ez szűkíti a hagyományos DRAM-, GDDR6- és NAND-kínálatot, amelyet a konzolok és a személyi számítógépek használnak.
A TrendForce piackutató előrejelzése szerint 2026 első negyedévében a DRAM szerződéses ára akár 90–95 százalékkal, a NAND flash memória ára pedig 55–60 százalékkal is emelkedhetett az előző időszakhoz képest. A kutatócég szerint a drágulást elsősorban az AI-szerverek memóriaigénye és a korlátozott gyártókapacitás okozza.
Hullámvasúton a memóriaárak
A mostani áremelkedés különösen látványos annak fényében, hogy a memóriaipar az elmúlt hat évben rendkívül hektikus időszakot élt át. 2020-ban a világjárvány miatt megugrott a notebookok, szerverek és otthoni számítógépek iránti kereslet, ami felfelé hajtotta a memóriaárakat. A következő évben ezt tovább erősítette a globális chiphiány és a logisztikai problémák.
2022-ben azonban éles fordulat következett. A kereslet visszaesett, miközben a gyártók jelentős készleteket halmoztak fel.
A DRAM és a NAND ára egyes szegmensekben 30-50 százalékkal csökkent, 2023-ban pedig több memóriafajta történelmi mélypontra süllyedt.
Az AI-boom 2024-ben új ciklust indított. A nagy nyelvi modellek és az adatközpontok fejlesztése egyre több memóriát igényelt, ami ismét emelkedő pályára állította az árakat. A 2026-os drágulás már ennek a folyamatnak a következő állomása, ugyanis egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy megállna az áremelkedés.
A magyar vásárlók még többet éreztek meg
A világpiaci változások a magyar boltokban sem ugyanúgy jelentek meg, mint Nyugat-Európában. Míg egy 16 gigabájtos DDR4 memóriakészlet 2020-ban nagyjából 18-22 ezer forintba került, 2023-ban már 11-13 ezer forintért is meg lehetett vásárolni. Az idei évben ismét jellemzően 18-25 ezer forint közötti árakon találhatók meg ezek a termékek.
Hasonló pályát futott be a DDR5 memória is. A 32 gigabájtos csomagok a bevezetés idején még 70-90 ezer forint körül mozogtak, 2024-re 35-45 ezer forintra estek, majd
az idei évben ismét jellemzően 50-70 ezer forint közötti árszintre emelkedtek, ha nem drágábbra.
A magyar fogyasztói árakat ugyanakkor nem kizárólag a memóriachip világpiaci ára alakította. A forint árfolyama, a 27 százalékos áfa, valamint az importőrök készletezési gyakorlata miatt a hazai drágulás sok esetben nagyobb volt, mint a nemzetközi piacokon.
A konzolok következő generációja már egészen más környezetben érkezik
A PlayStation 5 és az Xbox Series X 2020-as rajtjakor a félvezetőipar legnagyobb problémáját még a világjárvány okozta ellátási zavarok jelentették. A következő konzolgeneráció fejlesztése viszont már egy olyan piacon zajlik, ahol a mesterséges intelligencia versenyez ugyanazért a gyártókapacitásért, amelyre a konzoloknak is szükségük van.
Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a PlayStation 6 vagy a következő Xbox rekordáron kerül majd piacra.
A gyártók továbbra is dönthetnek úgy, hogy a hardvert veszteséggel értékesítik, és a bevételt a játékokból, előfizetésekből és digitális szolgáltatásokból termelik meg.
A mozgásterük azonban szűkebb lett. Miközben a Sony a teljesen digitális értékesítés felé fordul, a memória- és félvezetőpiacon ismét emelkednek a költségek. A két folyamat együtt azt vetíti előre, hogy a következő konzolgeneráció áraira nemcsak a játékosok igényei, hanem az AI-korszak nyersanyagigénye is egyre nagyobb hatással lesz.
