BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Romlottak az elhelyezkedési esélyek

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Kilenc hónappal a szakma megszerzését követően a pályakezdők majd harmada volt munka nélkül.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2008-ban elindult szakiskolai kutatási programja keretében évről évre feltérképezi a szakképzettek iránti vállalati keresletet és a pályakezdő szakképzettek munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket. Idén immár a negyedik tanulói felmérést végezték el, amelyben több mint 1800 diákot kérdeztek meg a szakiskolai vagy szakközépiskolai végzettséget szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának indulásával kapcsolatban. Az elemzés legfőképpen arra keresi a választ, hogy a szakképzett pályakezdők a szakmaszerzés óta eltelt 9 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra, valamint el tudtak-e helyezkedni saját szakmájukban.

Idén a tavalyi adatfelvétel eredményeihez képest romlottak a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési esélyei. Kilenc hónappal a szakmájuk megszerzése után a fiatalok 46 százaléka dolgozott alkalmazottként, 0,4 százalékuk vállalkozóként, és közel két százalékuk alkalmi munkásként, munkanélküli volt 28 százalékuk, illetve tovább tanult 23 százalékuk. A megkérdezettek jelentős részének, 42 százalékának még egy munkahelye sem volt életében. A végzés óta eltelt kilenc hónap során legalább egyszer munkába állt szakképzettek 70 százaléka abban a szakmában dolgozott, amit tanult, míg 30 százalékuk ettől eltérő munkakörben tudott elhelyezkedni.

A szakképzett pályakezdők iskolájukkal és szakmájukkal – a korábbi évek eredményeihez hasonlóan – idén is elégedettnek mondhatóak, sőt idén tovább javultak az elégedettséget mérő mutatók. Az eddigi adatfelvételek során a legmagasabb arányban – 63,5 százalék – jelezték a tanulók, hogy ha újra dönteniük kellene, újra ugyanazt a szakmát és iskolát választanák, mint korábban.

A gyakorlati képzőhellyel kapcsolatban szintén elmondható, hogy még az elmúlt években tapasztalt kedvező eredményekhez képest is javult a megkérdezettek véleménye. A szakképzett pályakezdők legtöbbje úgy véli, a gyakorlati képzőhelyen nagyon sokat tanult a szakmáról remek szakemberek keze alatt, korszerű gépekkel és berendezésekkel dolgozhatott.

A szakmában elérhető jövedelemmel kapcsolatos vélemények 2009 és 2010 között megfigyelt javulása tavaly megtört, de idén ismét pozitív változást mutatnak az adatok: azon vélemény elterjedtsége, mely szerint kiemelkedően jól lehet keresni a szakmával, enyhe növekedést mutat, és kevésbé erősen jelent meg az a vélemény, mely szerint a szaktudást nem fizetik meg kellőképpen.

A foglalkoztatottak körében a munkahellyel való elégedettség immár harmadik éve mutat töretlen javulást. Az elmúlt év eredményeihez hasonlóan idén is azt találtuk, hogy azok a szakképzettek, akik a szakmájukban tudtak elhelyezkedni, átlagosan elégedettebbek munkahelyükkel, mint a teljes minta, a tanulttól eltérő szakmában dolgozók pedig – átlagosan – minden szempontból kevésbé elégedettek azzal.

A megkérdezettek jövőbeni karrierjük szempontjából az elmúlt három évhez hasonlóan 2012-ben is azt tartják a legszükségesebbnek, hogy fejlesszék idegennyelv-tudásukat. A szakképzett fiatalok továbbra is a felsőoktatásban való részvételt tartják a legkevésbé fontos tényezőnek. Az elmúlt négy évben a szakképzettek körében folyamatosan nőtt a további szakképzésben, szakirányú továbbképzésben való részvétel igénye, ezzel párhuzamosan azonban a felsőfokú tanulmányok egyre kevésbé szerepelnek a távlati tervek között.

A régiók szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a tavalyi felmérés adataihoz képest a kilépési arány jelentősen csökkent a Dél-Dunántúlon, számottevő növekedés pedig Észak-Magyarország esetében tapasztalható. Így a legmagasabb kilépési arány 2012-ben Észak-Magyarországot jellemzi, a legalacsonyabb pedig a Nyugat-Dunántúlt.

Az első pillanattól bevonják a tanulókat a munkába

A vállalkozásoknál tanulószerződéssel folyó gyakorlati képzés jelentősége, hogy a cégek ezen a módon kívánják kinevelni a szakember-utánpótlásukat. Ez a módszer a fiataloknak is jó, mert tudják, miért dolgoznak, s érdekeltté teszik abban, hogy jól teljesítsenek, mert így a törvényben meghatározottnál magasabb ösztöndíjat kaphatnak. Emellett a többi dolgozót is megillető juttatásokban részesülnek, a diákévek pedig munkaviszonynak számítanak.

A cégvezetők egyetértenek abban, hogy eredményes ez a módszer, tanulóikat szinte az első pillanattól kezdve bevonják a napi munkába, itt pedig hamar kiderül, hogy ki mennyit ér, hogyan tud és akar dolgozni. Aki nem felel meg az elvárásoknak, attól megválnak. Ugyanakkor arra is van példa, hogy már tanulóként egyenrangú munkát végeznek a cég szakembereivel.

A cégvezetők egyetértenek abban, hogy eredményes ez a módszer, tanulóikat szinte az első pillanattól kezdve bevonják a napi munkába, itt pedig hamar kiderül, hogy ki mennyit ér, hogyan tud és akar dolgozni. Aki nem felel meg az elvárásoknak, attól megválnak. Ugyanakkor arra is van példa, hogy már tanulóként egyenrangú munkát végeznek a cég szakembereivel.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.