BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Duna kétszer tízsávos sztráda

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Örvendetes, hogy valakik vízre bocsátották a Nemzeti Hajózási Stratégia vitaanyagát – mondta lapunknak Szalma Botond, a MAHOSZ elnöke –, de hasznos lett volna összeállításakor a szakma meghallgatása. Ezzel el lehetett volna kerülni, hogy egy része nélkülözze a szakmai minimumelvárásokat

A Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) elnöke kifogásolja, hogy a közlekedésért felelős minisztérium, a közlekedési hatóság is internetről szerzett tudomást a munkaanyag megszületéséről. Fontosnak tartja a konszenzusos alapon kimunkált, és szakmailag stabil alapokon álló nemzeti hajózási stratégia elkészítését, és a tényleges megvalósítását is. Végleges kialakításához felajánlja a hajózási, szállítmányozási, logisztikai, valamint kikötői vállalkozások, valamint a szakmai szövetségeik segítségét. Legfontosabb javaslatairól, illetve véleményéről - a személy hajózást érintő kérdések kivételével – lapunknak is elmondta.

Szalma Botond hiányolja, hogy a 67 oldalnyi vitaindító értekezésből kihagyták a pályát, ami minden közlekedési alágazat egyik eleme. A Duna egy kétszer 10 sávos autópálya – mondta -, bűn, ha nem használjuk ki, de az is, ha nem tartjuk karban. Szerinte nem kerülhető meg, hogy a magyar Duna szakaszon meg kell építenünk három vízlépcsőt, amik hídként is szolgálnak a partok között, valamint áramot is termelnek. Szólt arról is, hogy amíg egy 24 tonnával megrakott kamion összesen 10 eurót fizetve használhatja a hazai utakat, addig a hajózás nem lesz versenyképes még 300 kilométeres távolság felett sem.

Az ukrán és orosz felségvizeken történő hajózásnál figyelemmel kell lenni azokra a törvényszerűségekre (nem említve az eltérő stabilitási kockázatokat a tenger és a folyamhajózás között) – tanácsolja -, amik a ma használt orosz, román és ukrán folyam-tengeri hajó átlagos méreteivel és merülésével függenek össze. A Volga-Don csatorna, és az orosz belvizek speciális tulajdonságai miatt is adottak.

Mivel árumegállítási jog a középkor óta nincs – fogalmazott a szakember -, a kedvünkért Brüsszel ebbe nem megy bele. A piac fogja megállítani az árut, ha úgy érzékeli, hogy itt hozzáadott értéket kap. Ha nem, akkor átjáróház maradunk. Szalma Botond szerint a Duna konténer forgalmát nem lehet – és szakmailag tilos - a Rajnához hasonlítani. Speciális hajó megépítésére pedig a mai forgalom mellett semmi szükség.

A hajóépítésről szólva elmondta, hogy ma még megvan a szakembergárda egy része, csak a sólyaterek, hajógyárak és műszaki bázisok hiányoznak. Egyedül a hajójavító magánvállalkozások vészelték túl az elmúlt 20 év rombolását. Szerinte a meglevő és magyar kézben levő kis és közepes vállalkozásokat kellene segíteni a meglevő park modernizálásában, amiben szerepet kell kapnia a hajójavító iparunknak is. Ezt az MFB feladatának tartja.

Úgy véli, hogy a javasolt új dunai áruszállító típus sorozatgyártása csak akkor lenne rentábilis, ha a piac azt elfogadja és értékeli. Erre ma semmi esélyt nem lát, mivel a hajókat sehol a világon nem a lehető legalacsonyabb hasznos hordképességre tervezik. Nem szabad alulról korlátozni egy hajó hordképességét - mondja. Ráadásul az Al-Dunán a folyó jellegéből adódóan az önjáró hajózás nem versenyképes a tolatmányokkal, illetve a megfelelő tolóerővel rendelkező önjárók további bárkákat vesznek maguk mellé.

Lázálomnak nevezte az új Mahart holding kialakítását és a tengerhajózás beindítását. Az utóbbi kapcsán elmondta, hogy 1990 és 2004 között sikerült teljesen kivonulnunk a piacról. Az oda való belépésnek pedig gazdasági korlátai vannak. Hiszen például egy 3000 TEU-s (konténer egység) hajó építése nyolcmilliárd, egy 12500 TEU-sé 32 milliárd forint. Napi üzemanyag és kenőanyag költségei 3,5-46 millió forint. Ehhez jönnek még a személyzet havi költségei és a bérleti díjak. Az új Mahart holding létrehozása helyett a meglevő vállalkozások megerősítését javasolja, mondván, ezek generálnak új munkahelyeket. A szakember fontosnak tartja a hajózást kiszolgáló tevékenység kialakítását és összehangolását, annál is inkább, mert uniós források is lehívhatóak le rá.

A csepeli Szabadkikötő áttelepítését merész gondolatnak tartja. Szerinte sem új árualap, sem pedig forgalom nem indokolja új kikötő építését. Ráadásul Csepel területének egy része külföldiek és magyar befektetők kezében van. Némelyikük a földterület tulajdonosa is. A maradék részét az egykori Szabadkikötőnek 75 évre koncesszióba adták, és a koncesszióba vevő milliárdos beruházásokat valósított meg, többek között eu-s finanszírozásban.

A MAHOSZ elnöke szerint a jelenlegi magyar konténerforgalmat még 10-15 évig kiszolgálják a meglevő terminálok, hiszen a vízoldali forgalom a nullához konvergál évek óta. A legnagyobb konkurenciát a fejlesztés és tervezés alatt álló vasúti terminálok jelentik. A ro-ro forgalom felfuttatásához erős és kiszámítható közlekedéspolitikára van szükség – mondta -, de jelenleg erről nem beszélhetünk.

A szakoktatást és képzést fontosnak tartja, de csak akkor, ha az oktatási rendszer képes az iparági követelményeknek megfelelő szakemberek alapképzettségének megadására. Jelenleg ez Budapesten egy 6-7 éves folyamat – mondta -, ami alatt orvosokat és állatorvosokat is lehet képezni, a hajósoknak ennyi elméleti képzés egy kicsit sok.

Magyarország és fővárosa a víz felé fordul

A Nemzeti Hajózási Stratégiát, avagy Magyarország és fővárosa a víz felé fordul című stratégiai vitaanyagot a Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációért felelős államtitkárságán működő Közlekedési munkacsoport készítette konzultációs céllal.

A tárca közleménye szerint a dokumentum az egykor világszínvonalú magyar hajózás és hajóépítés, valamint az európai közlekedési rendszerbe illeszkedő kikötőhálózat felélesztését és modernizációját kívánja elindítani, valamint a fő fejlesztési irányokat kitűzni.

Megoldást kíván nyújtani a főváros lakosságát is érintő feszültségforrásokra is. Például a forgalom-csatlakozási problémákkal küzdő csepeli Szabadkikötő áruforgalmának fokozatos áttelepítése egy arra közlekedéslogisztikai szempontból ma már alkalmasabb helyszínre. A vitairatra október végéig lehetett véleményeket, javaslatokat küldeni.

A tárca közleménye szerint a dokumentum az egykor világszínvonalú magyar hajózás és hajóépítés, valamint az európai közlekedési rendszerbe illeszkedő kikötőhálózat felélesztését és modernizációját kívánja elindítani, valamint a fő fejlesztési irányokat kitűzni.

Megoldást kíván nyújtani a főváros lakosságát is érintő feszültségforrásokra is. Például a forgalom-csatlakozási problémákkal küzdő csepeli Szabadkikötő áruforgalmának fokozatos áttelepítése egy arra közlekedéslogisztikai szempontból ma már alkalmasabb helyszínre. A vitairatra október végéig lehetett véleményeket, javaslatokat küldeni.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.