Kérdések sokasága lengi körül a Barátság kőolajvezetéket: elfajulhat a vita, kényes pillanatban érkezett Budapestre Trump jobbkeze

Néhány nap híján immár négy éve zajlik az orosz–ukrán háború . A kezdeti időszakban a látványos területfoglalásokról, később a véres harcokról szóltak a hírek. Az elmúlt hónapokban azonban szinte állóháborúba fordultak a frontvonalak, bár a háború borzalmai és kegyetlenségei nem tűntek el. A csatamezőn láthatóan nem tudnak dűlőre jutni a felek, egyre inkább próbálják rongálni egymás kritikus infrastruktúráját. Ezekben az akciókban pedig olyan, a közép-európai országok szempontjából is kulcsfontosságú elemek is sérülhetnek, mint a Barátság kőolajvezeték. Ennek szerepe és használata kapcsán ráadásul éles vita alakult ki a térség országai között.

A Barátság kőolajvezeték ellen korábban Ukrajna is többször indított támadásokat, a kijevi jelentések szerint azonban legutóbb pont egy orosz támadás miatt szenvedett károkat. Legalábbis csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azt jelentette be, hogy nem érkezik Magyarországra kőolaj a Barátság olajvezetéken, mert azt a múlt hónapban kétszer is orosz támadás érte. Ha igaz a más forrásból meg nem erősített hír, akkor a hazai ellátás szempontjából az az elsődleges, hogy Magyarország rendelkezik három hónapra elég biztonsági kőolaj- és üzemanyagkészlettel, továbbá számíthat a tengeren érkező alternatív olajra, amelyet a Horvátország felől belépő Adria vezeték szállít.

A hivatalos tájékoztatás azért is fontos lenne, mert kérdőjeleket vet fel, hogy a létesítmény január 27-i megtámadásáról miért csak február 12-én érkezett hír. Ráadásul a Világgazdaság értesülése szerint a nagykereskedők eddig nem jelezték, hogy a vezeték sérülése óta ne kapták volna meg a Moltól rendelt olajterméket.

Zelenszkij nem akarja a vezeték újraindítását

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Zelenszkij elnök egyszerűen azt gondolja, hogy a hivatalban lévő kormányt nehéz helyzetbe tudja hozni a közelgő parlamenti választáson azzal, hogy megnehezíti az ország energiaellátásának biztonságát egy ilyen döntéssel. Ha ez igaz, akkor ez kifejezetten barátságtalan lépés Kijev részéről. Bár a magyar és az ukrán vezetés viszonya köztudottan nem nevezhető jónak, az olajszállítás blokkolása más országokat is érzékenyen érint.

Kényes pillanatban érkezik Donald Trump jobbkeze

Már három európai uniós tagország érintett a Barátság kőolajvezeték Ukrajna által kirobbantott botrányában, és a fejleményeket közvetlen közelről figyeli az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere. Marco Rubio az egyre dagadó skandalum kellős közepén érkezett Szlovákiába, majd hozzánk, két olyan országba, amelyeket közvetlenül érint, hogy Ukrajna lezárta a területén keresztül orosz olajat Közép-Európába szállító vezetéket. A harmadik belekeveredett EU-tagállam Horvátország.

Az amerikai külügyminiszter szombaton Pozsonyban találkozott a szlovák miniszterelnökkel. Robert Fico a találkozójuk után kimondta, hogy Kijev azért késlelteti a területén keresztül a közép-európai országokat orosz olajjal ellátó Barátság kőolajvezeték újraindítását, mert ezzel gyakorol nyomást Magyarországra, hogy az adja fel Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatos elutasító álláspontját.

„Olyan értesüléseink vannak, hogy a vezetéket már megjavíthatták. Az olajjal kapcsolatos helyzetet Magyarország ellen irányuló politikai zsarolásnak tekintem Magyarországnak Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos kompromisszumot nem tűrő álláspontja miatt. Ha Magyarország beleegyezik az uniós tagságba, úgy talán ismét érkezhet olaj” – hangoztatta Fico.

A szlovák kormányfő kiemelte, hogy

• ők akkor engednék Ukrajnát csatlakozni az EU-hoz, ha az teljesítette a feltételeket,
• a tagjelölt Szerbia, Albánia és Montenegró azonban sokkal jobban felkészült a csatlakozásra, mint Ukrajna.

Magyarország és Szlovákia tehát ismét szövetséges egy fontos kérdésben. A két ország Marco Rubio látogatásában is bízhat, ugyanis Donald Trump tud hatni Zelenszkijre, ha akar, így jó eséllyel a Barátság kőolajvezeték kapcsán és képes lenne jobb belátásra bírni.

Horvátország is érintett

Szijjártó Péter vasárnap megerősítette Robert Fico szavait, és vázolta a kiutat is. A tárcavezető emlékeztetett, hogy korábban Magyarország és Szlovákia közösen kiharcolták, hogy továbbra is olcsó orosz kőolajat vásárolhassanak a Barátság kőolajvezetéken. Ez a szankciók alóli kivétel tartalmazza azt is, hogy ha a vezetékes szállítás ellehetetlenül, akkor az orosz kőolajat tengeri útvonalon is beszerezhetik.

„Márpedig az ukránok politikai okokból továbbra sem indítják újra az olajszállítást a Barátság vezetéken, így a mai napon Denisa Saková szlovák gazdasági miniszterrel levélben fordultunk Ante Susnjar horvát gazdasági miniszterhez, hogy Horvátország a brüsszeli szabályoknak megfelelően haladéktalanul tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását Magyarország és Szlovákia felé az Adria kőolajvezetéken keresztül. Egyetlen ország, így hazánk energiaellátásának biztonsága sem lehet ideológiai kérdés, így elvárjuk a horvátoktól, hogy Ukrajnával ellentétben ne kockáztassák politikai okokból Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát” – tette hozzá a külügyminiszter.

Barátság kőolajvezeték

A Druzsba vagy közismertebb nevén Barátság kőolajvezeték a világ leghosszabb kőolajvezetéke, Oroszország Európába irányuló szénhidrogén-alapú energiahordozó-szállításának fő útvonala. A megépítéséről szóló döntés 1958-ban született, eredeti célja a nyugat-oroszországi területek, valamint a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) államainak ellátása volt szibériai, uráli és Kaszpi-tengeri olajjal.

Az addig egy csőrendszert használó, eredetileg négyezer, mára, kibővített formájában ötezer kilométer hosszú vezetékhálózat Fehéroroszországban ágazik ketté, az északi ága Lengyelország, a déli Szlovákia és Magyarország felé halad tovább. Az orosz állam tulajdonában álló Transznyefty üzemeltetésében működő rendszert az orosz–ukrán háború jelentős mértékben érintette, egyrészt a fizikai sérülések, másrészt az európai országok alternatív energiaforrások miatti igénye okán.