BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tovább keresik a felelőst

A parlament illetékes vizsgálóbizottsága még az év végéig vizsgálja, hogy vajon mi vezetett a Malév csődjéhez. A turizmusnak okozott kár azonban felbecsülhetetlen

Tegnap sem lettek sokkal okosabb a Malév és a Budapest Airport Zrt. privatizációját, valamint a légitársaság fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság tagjai, bár az ülésükön Draskovics Tibor volt pénzügyminisztert, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatóját, és Morvai Attilát, az MNV Zrt. korábbi jogi vezérigazgató helyettesét is meghallgatták. Draskovics Tibor mindössze annyit tudott elmondani, hogy hivatali ideje alatt (2004. február és 2005. április) a Malév privatizációja ügyében érdemi döntés nem született, így tranzakciót sem bonyolítottak le. Az idén februárban becsődölt légicég gazdálkodásában már akkor is mutatkoztak gondok, hiszen üzleti tervében 2004-ben nullszaldó szerepelt, ám 800 millió forintos mínuszt könyvelt el.

Tátrai Miklós elmondta: a Budapest Airport 2011 végéig 260 millió euró beruházást vállalt, a 2006. és a 2007. évi teljesítést ellenőrizték, és független szakértői jelzés alapján 2007-ben 46 millió eurós elmaradást állapítottak meg a cég által jelentett 36 millió euróval szemben. „A szankcionálással azért nem éltünk, mert úgy láttuk, hogy a másik fél teljesíteni fogja a kötelezettségét” – fogalmazott.

Az Országgyűlés honlapján nemrég megjelent adatok szerint a Malév Zrt. tevékenységének megszüntetésekor a társasággal belföldön 1025-en, külföldön, 15 országban pedig 79-en álltak munkaviszonyban. Jogos követeléseik kielégítése még el fog tartani egy ideig. A Nemzeti fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a nemzeti légitársaság volt dolgozóinak teljes követelése járulékokkal együtt 12,1 milliárd forint, ebből 9,7 milliárd forint az elismert igény, és mintegy 0,9 milliárd forintot fizettek ki 959 fő részére.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségétől (MSZÉSZ) úgy tudjuk, hogy a Malév csődje miatt, a fapados légitársaságok térnyerésével átrendeződik a főváros turisztikai piaca: nő a kevesebbet költő turisták száma, illetve részaránya, emiatt a szobaárak stagnálnak vagy alig nőnek. Az átrendeződés vesztesei a magasabb kategóriájú szállodák, kedvez viszont a helyzet a háromcsillagos hoteleknek. Negatívan érinti a Malév csődje az utazási irodákat is. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének korábbi ismertetése szerint idén nagyjából 15 százalékkal csökkent az utazási irodák által lebonyolított utak száma, ami a kisebb, 2-3 fős vidéki irodák esetében az üzlet bezárásához is vezethet. Az már egyértelműen látszik, hogy a fapados járatokkal érkező utasok kevesebbet költenek, mint akik Malév-járattal érkeztek.

Vesztes a Budapest Airport is, hiszen erre az évre 8 millió utast prognosztizálnak a Liszt Ferenc-repülőtéren. Az idén az első félévben 3 millió 840 ezer utast regisztráltak, ez 3,77 százalékos csökkenés az előző év első félévéhez képest. Ez idő alatt 20 százalékkal kevesebb fel- és leszállás történt. Vizsgálatuk is alátámasztja azt a feltételezést, hogy a diszkonttársaságok ötven százalék fölötti teljesítménye 2012 első hat hónapjában soha nem látott mértékben erősítette a háromcsillagos szállodák, a diákszállók és a panziók forgalmát.

Még októberben is Horvátország?

Jelentősen több mint 40 százalékkal nőtt a magyar turisták száma októberben az egy évvel korábbihoz képest Horvátországban, és több mint negyedével emelkedett a vendégéjszakák száma is – tájékoztatta a Horvát Idegenforgalmi Képviselet tegnap az MTI-t.

Marin Skenderovic, a képviselet vezetője közölte: az októberi vendégforgalomban, mértékét tekintve a magyar utazók száma mutatta az egyik legjelentősebb növekedést. A magyar vendégek száma 42,9 százalékkal 8 ezer fölé emelkedett, a vendégéjszakák száma 26,4 százalékos növekedéssel 27,6 ezerre nőtt.

Az év első 10 hónapjának adatai alapján összesen eddig 320 ezer magyar kereste fel Horvátországot, ahol közel 1 millió 789 ezer vendégéjszakát töltöttek.

Marin Skenderovic, a képviselet vezetője közölte: az októberi vendégforgalomban, mértékét tekintve a magyar utazók száma mutatta az egyik legjelentősebb növekedést. A magyar vendégek száma 42,9 százalékkal 8 ezer fölé emelkedett, a vendégéjszakák száma 26,4 százalékos növekedéssel 27,6 ezerre nőtt.

Az év első 10 hónapjának adatai alapján összesen eddig 320 ezer magyar kereste fel Horvátországot, ahol közel 1 millió 789 ezer vendégéjszakát töltöttek.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.