Az ÁAK tavaly szeptemberben írta ki a rendszer kiépítésre vonatkozó közbeszerzési tendert, amelyen december 15-én hirdették ki győztesnek az alig 35 milliárdos ajánlattal jelentkező Getronics-ot. A vállalatnak elvileg hétfőn éjfélig kellett volna aláírnia a kontraktust az állami féllel, a Getronics azonban – ahogy erről szerdán Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős államtitkára beszámolt - az utolsó pillanatban halasztást kért. A cégnek nem kellett indokolnia, miért szeretné eltolni a szerződés megkötését, az államtitkár annyit azonban elárult, hogy a társaság egyik alvállalkozója miatt húzódnak el a tárgyalások. Korábbi lapértesülések szerint a Getronics norvég partnere, a Q-Free lépett vissza, ami azért jelent gondot a pályázaton nyertes vállalatnak, mert ez a társaság szállította volna a rendszer működtetéséhez elengedhetetlen műholdas helymeghatározó technológiát.
Vályi-Nagy Vilmos szerdán elmondta, hogy ha a halasztás ellenére sem sikerül megkötni a szerződést, a Getronicsot fizetési kötelezettség terheli, a halasztás bejelentése kapcsán tartott sajtótájékoztatón azonban ennek pontos összegéről még nem tudott nyilatkozni az államtitkár. Később a szaktárcánál lapunknak jelezték, hogy az ÁAK az eljárás ajánlattételi szakaszában való részvételt 20 millió forint biztosíték adásához kötötte, és a Getronics Magyarország Kft. ezt az összeget bukja, amennyiben az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból meghiúsul.
A 20 milliós összeg ugyanakkor a projekt méretéhez, illetve az egyéb lehetséges szankciókhoz képest még úgyis nevetségesnek tűnik, hogy az NFM-nél elmondták: az ajánlatkérő egyéb kártérítési igényét polgári peres úton érvényesítheti. A Getronics ugyanis ennek az összegnek a sokszorosát bukhatja, ha nem sikerül időben befejeznie az útdíj-rendszer kiépítését, márpedig a késés ágazati szakértők szerint biztosra vehető.
A pályázaton induló cégek többsége már a szeptemberi kiírás során jelezte, hogy a határidő igen szűkös, és az új rendszer csak akkor rajtolhat el 2013 július 1-jén, ha a tender teljesen zökkenőmentesen zajlik le, s január elején a felek szerződést kötnek. A második legalacsonyabb összegű ajánlatot beadó T-Sytsemsnél tegnap kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy a - január 14-i jogvesztő határidőt követően két nappal bejelentett - halasztó döntéssel az elektronikus útdíj megvalósítása a megrendelő által elvárt határidőre és tartalommal a jelenlegi kondíciók mellett még kérdésesebbé vált.
Az ajánlati felhívás alapján a kivitelezőt igen komoly kötbérfizetési kötelezettség terheli abban az esetben, ha nem készülne el határidőre projekttel. Az ÁAK igen részletesen szabályozta, hogy a rendszer egyes elemei után mennyi késedelmi díjat kell fizetnie a pályázat nyertesének: a rendszer éles üzemre történő késedelmes átadása esetén például a kötbér mértéke naponta a bruttó ellenszolgáltatás fél százaléka. Mivel a Getronics nettó 34,89 milliárd forintos ajánlattal nyerte meg a közbeszerzést, ez napi közel negyedmilliárd forint.
Mindez azt jelenti, hogy ha a Getronics aláírja a szerződést, akkor minden egyes nap csúszással 12-szer annyit bukik, mint ha még a szerződés előtt visszalépne a megállapodástól. Ennél is komolyabb visszatartó erő lehet ugyanakkor a társaság számára, hogy míg most 20 millió forinttal megúsznák a kontraktustól való elállást, addig, ha az aláírást követően fúj visszavonulót a cég, az ajánlati összeg felét, azaz 22,2 milliárd forintot kellene fizetniük.
A Getronics részéről az lenne legésszerűbb döntés, ha nem írnák alá a szerződést, ez viszont teljes mértékben érthetetlenné teszi, hogy miért ragaszkodik az állami fél a társasághoz. A harminc napos haladék ugyanis, ha végül nem születik meg a szerződés, azt jelentené, hogy a rendszer megindítása ennyivel többet csúszik, mint ha mondjuk most írt volna ki új tendert, vagy hirdetett volna új győztest az ÁAK, márpedig a költségvetésbe bekalkulált összeg alapján ez 12,5 milliárd forintos lyukat üt a büdzsén.
Néhány szóban a Getronicsról
A Getronics Magyarország Kft. jogelődjét, a Wang Global Kft-t 1999-ben vásárolta meg a holland Getronics NV, a céget még ebben az évben átnevezték. Nyolc évvel később a csoportnál tulajdonosváltás történt: az anyacéget a vezető holland távközlési vállalat, a KPN vette meg, amely nem ült sokat új szerzeményén, 2011-ben továbbadta azt az Aurelius AG német kockázati tőkebefektető társaságnak. A csoportot az első akvizíciót követően vezették ki a tőzsdéről, a cég 2006-ban 2,62 milliárd eurós forgalom mellett 23 milliós üzemi eredményt, 145 milliós adózott veszteséget ért el.A cég Magyarországon – összhangban a globális stratégiával – elsősorban a banki és a kormányzati szektor számára szállít integrált informatikai és adatátviteli rendszereket illetve IT-szolgáltatásokat tartalmazó megoldásokat. A vállalat korábban már indult nagy magyar közbeszerzési eljáráson: 2009-ben – némi jogi hercehurcát követően – meg is nyerték az Országos Rendőr-főkapitányság traffipax-tenderét (miután az eredeti győztest kizárták), a szerződést azonban költségvetési forráshiányra hivatkozva végül mégsem kötötték meg.
A cég Magyarországon – összhangban a globális stratégiával – elsősorban a banki és a kormányzati szektor számára szállít integrált informatikai és adatátviteli rendszereket illetve IT-szolgáltatásokat tartalmazó megoldásokat. A vállalat korábban már indult nagy magyar közbeszerzési eljáráson: 2009-ben – némi jogi hercehurcát követően – meg is nyerték az Országos Rendőr-főkapitányság traffipax-tenderét (miután az eredeti győztest kizárták), a szerződést azonban költségvetési forráshiányra hivatkozva végül mégsem kötötték meg. -->
