Ötszázmilliárddal többet ígér Orbán a gazdáknak
A források növekedésének hátterében ugyanakkor az áll, hogy a 2007 és 2013 közötti időszak kezdetekor, az úgynevezett „phasing in” időszakban a magyar gazdák a régi tagállamok termelőinek járó kifizetések 25 százalékát kapták csak. A fokozatos emelkedés révén ez az arány csak idén, 2013-ban éri el a száz százalékot, a 2014-től induló keretköltségvetésben már egyenlő feltételek lesznek. 2013-hoz képest 2014-re azonban várhatóan 3 eurót meghaladó összeggel fog csökkenni a hektáronkénti területalapú támogatás.
A közös agrárpolitika támogatásainak legalább a megőrzését tartotta elérendőnek Czerván György is. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár egy november közepén, Varsóban, a Visegrádi Csoport agrárminisztereinek részvételével megtartott egyeztetésen leszögezte: a közvetlen támogatások forrásainak az élelmezésbiztonsághoz és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó célkitűzésekkel összefüggésben legalább a jelenlegi szinten kell maradniuk.
Sokáig úgy tűnt: a szilárd magyar álláspont aligha lesz tartható. Az Európai Bizottság által eredetileg a következő hétéves ciklusra javasolt 1033 milliárd eurós főösszegéből egyre-másra faragtak le összegeket a különböző javaslatok. Míg a közvetlen kifizetések érdemben nem változnak, hétéves összevetésben pedig nőnek, a vidékfejlesztésre fordítható uniós források csökkenése előrelátható volt. A vidékfejlesztési pénzek és a közvetlen agrártevékenységekhez kapcsolódó támogatások együtt alkotják az agrárkasszát, de mivel az EU-ban a kohéziós gondolat gyengül, borítékolható volt, hogy az előbbiből vágnak nagyobbat Brüsszelben.
A magyar vidékfejlesztési boríték hét évre kivetítve pedig 3,43 milliárd euró lehet.
„A viszonyítási alapnak nem 2007-nek kell lennie, a tavalyi évhez képest például csökkenni fognak a támogatások, de például az ideihez képest is néhány millió euróval csökkennek majd a támogatások 2014-től” – nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „nagyobb probléma, hogy a területalapú támogatások eddig sem az agrárium fejlesztésére fordítódtak, hanem a földtulajdonosoknak jelentettek adómentes bevételt, sokaknak pedig mintegy szociális segályként funkcionál.”
Raskó György kifejtette: „1990-hez képest a legjelentősebb agrártermékek termelési értéke komolyan visszaesett, a baromfi esetében ez kétharmadára, a sertéshús esetében pedig harmadára csökkent, de mérséklődött még a búza és a kukorica esetében is. A napraforgó ezalól kivétel, amelynek termelési értéke dinamikusan nőtt, a többi esetében átlagosan 50 százalék körüli csökkenés következett be. Van azonban olyan ország, amely tudott élni az uniós lehetőségekkel, Lengyelország termelési értéke 1990-hez képest 60 százalékkal nőtt.”
Idő előtt elfogyhat a pénz?
A 2007–2014-es EU-költségvetés összegéhez, illetve az Európai Bizottság által javasolt számokhoz képest is kisebb uniós büdzsét fogadott el a múlt heti EU-csúcs 2014–2020-ra vonatkozóan, azonban a megállapodás ettől még pozitív marad – mondta az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője egy háttérbeszélgetésen. Szűcs Tamás szerint ugyanis figyelembe kell venni a politikai realitásokat és azt, hogy a büdzsét gazdasági válság közepette fogadták el a tagállamok. A képviseletvezető rámutatott: soha nem volt akkora különbség az EU-büdzsé kötelezettségvállalási, illetve kifizetési kerete között, mint ami a következő hétéves büdzsénél lesz. Az előbbinek összege 960, az utóbbié pedig 908 milliárd euró. Ez annyiban okozhat gondot, hogy ha a tagországok a becsültnél több forrást tudnak majd ténylegesen lekötni, akkor könnyen mínuszba fordulhat az egyenleg, vagyis a keretköltségvetés egyes évekre lebontott kifizetési kerete idő előtt elfogyhat. Szűcs Tamás azonban kiemelte: a bizottság szerint menedzselhető a kötelezettségvállalási és kifizetési keret közötti különbség. Ennek oka, hogy a 2014–2020 közötti büdzsé felhasználási szabályai jóval rugalmasabbak lesznek a mostanihoz képest. Eszerint többek között például lehetőség lesz arra is, hogy költségvetési fejezetek, illetve évek között is átcsoportosítsanak majd összegeket.
A következő hétéves uniós költségvetési ciklusban 480-500 milliárd forinttal több közvetlen támogatásra számíthatnak a magyar gazdák, mint a most záruló hétéves időszakban - közölte Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, miután a Parlamentben megbeszélést folytatott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnökével.
Az EU-s tárgyalások eredménye nyomán a magyar gazdáknak nincs okuk arra, hogy hátrányosan megkülönböztetettnek képzeljék magukat, "amit egyébként joggal gondoltak magukról a megelőző hét évben", mert az egy hektárra jutó támogatásuk kisebb volt, mint versenytársaiké - mondta a kormányfő újságíróknak a tárgyalás után, amelyen a magoszosok mellett részt vett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Győrffy Balázs, az agrárkamara átmeneti elnöke is.
Összegzése szerint sikerült felhozni Magyarországot a nyugatiakkal azonos szintre, megszűnt az eddigi pénzügyi hátrány, ezért innentől kezdve már a magyar gazdák tehetségén, az időjáráson, a jó agrárpolitikai kormányzáson és a jó agrárkamarai érdekképviseleten múlik az, hogy az európai versenyben hogyan állunk helyt.
