Kamattranszmisszió, háztartások betétei és hozamkonvergencia
Az MNB 2026. júniusi Pénzügyi stabilitási jelentésében, külön keretes írás foglalkozik a mérsékeltebb betéti kamatbegyűrűzés kamatkiadásokra becsült hatásaival. Elemzésükből több értékes megállapításra hívnám fel a figyelmet.
Egyrészt sokszor a pénzügyi tudatosság hiányaként szokták említeni a látra szóló betétek magas állományát, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a lakosság pénzügyi eszközeinek arányában a látra szóló betétek aránya nemzetközi összevetésében kifejezetten alacsony , ami döntően a Magyarországon jól kiépült lakossági állampapírok állományával magyarázható. Ez pedig a lakosság egy részének vagy jelentős részének jobb pénzügyi tudatosságára vall. Másrészt nem hanyagolandó el az a tény, hogy a bankrendszer 2025-ben 247 milliárd forint pótlólagos profitra tett szert a jegybank számításai szerint az alacsonyabb lakossági kamatlábak miatt. A lakossági alacsony látra szóló betéti kamatot feltételezve a lakosság mindinkább fordulhatna a lekötött betéti konstrukciók, illetve az állampapírpiac felé, fenntartva a likvid és alacsony kockázatú eszközök elérését.
A piacon egyre több lakossági lekötött betéti konstrukció érhető el, és a 10 millió forint alatti sávban is elérhetővé válnak a jóformán nulla kamatozású konstrukciók helyett a magasabb kamatozású lekötött betéti lehetőségek.
A bankok látra szóló betétek/lekötött betétek és lakossági állampapírok közötti választásnál fontos kihangsúlyozni a kockázat/hozam összefüggéseket is. Az egyedi banki kockázat magasabb, mint az állam esetében. Éppen ezért az állampapír hozamoknak kisebbnek kellene lenniük a banki betéti kamatoknál. Ha ez nincs így, akkor a legjobb megoldás a lakosság számára a lakossági állampapírok vétele, egészen addig, amíg a két hozamgörbe a „helyére nem kerül”, azaz a banki hozamgörbe nem kerül az állampapírpiaci hozamgörbe fölé.
A Long Term Capital Management az euró olaszországi bevezetése előtt – gyakorlatilag bízva a hozamkonvergenciában, azaz az olasz líra euróra cserélésében és a líra hozamának a további eurót bevezetni szándékozó ország hozamainak közeledésében – éppen erre játszott. Pontosabban arra, hogy az olasz állampapírpiaci hozamok és a banki hozamok közötti különbség eliminálódik és a banki hozamok majd magasabbak lesznek az olasz állampapírpiaci hozamoknál. A változó kamatozású (LIBOR+x bázispont) állampapír megszerzése mellett az LTCM fix kamatozású hitelt vett fel bankoktól, eközben egy harmadik piaci szereplővel a fix kamatozású hitelét változóra, LIBOR+y bázispontúra cserélte és ezáltal a három ügyletből egy fix (x-y bázispont) mértékű különbözetre tett szert. Így jóformán a banki olcsóbb forrásokból nagyobb hozamú állampapírba fektetve arbitrázs tevékenységet folytathatott.
Magyarországon egyelőre az alacsony hitel per betét arány, alacsony hitelpenetráció és magas likviditás miatt a bankok kényelmes helyzetben vannak, azonban a lakosság pénzügyi tudatosságának további növelésével és a piacon megjelenő új lakossági betéti konstrukciók elterjedésével a lakosság kedvezőbb helyzetbe kerülhet a jövőben, versenyeztetve a bankokat a betétgyűjtésnél.
