Nincs megnyugvás az Egyesült Államok és Irán között: folytatódnak a katonai akciók, emelkedik az olajár
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb mélyponthoz érkezett a közel-keleti válság: az Egyesült Államok fokozza a csapásokat, Irán nem enged a Hormuzi-szoros ügyében. Az éleződő konfliktusban Washington immár hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre légicsapásokat iráni katonai célpontok ellen, Teherán válaszul a környező országokban lévő amerikai támaszpontokra mért rakéta- és dróncsapásokat. A feszültség ismételt növekedésére emelkedéssel reagáltak az olaj- és a földgázárak.
Fotó: somkanae sawatdinak / Shutterstock
A Hormuzi-szoros maradt a legfontosabb ütközőpont
A Bloomberg az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) közlése alapján azt írja, hogy a támadások ezúttal part menti megfigyelőállásokat, légvédelmi rendszereket, katonai logisztikai létesítményeket és tengeri eszközöket értek.
A Wall Street Journal értesülései szerint az amerikai erők hidakat is leromboltak, hogy elvágják az iráni kikötők utánpótlási útvonalait, bár ezt a Pentagon hivatalosan nem erősítette meg.
Irán közben amerikai bázisokat vett célba Kuvaitban, Jordániában és Bahreinben:
- Kuvait közölte, hogy 32 iráni drónt semmisített meg, míg
- Katar arról számolt be, hogy rakétákat fogott el légvédelme.
Az Iráni Forradalmi Gárda azt is állította, hogy amerikai célpontokat támadott Szíriában, ezt azonban Washington nem erősítette meg.
A konfliktus középpontjában továbbra is a Hormuzi-szoros áll. Donald Trump amerikai elnök korábban jelezte, hogy a katonai nyomást addig fokozzák, amíg Irán ismét teljesen meg nem nyitja a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalát.
Teherán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a szoroson áthaladó hajók csak iráni engedéllyel közlekedhetnek, és az ország saját szabályait – köztük az esetleges díjfizetési kötelezettséget – is be kell tartaniuk. Az iráni hadsereg szóvivője szerint a szoros addig zárva marad, amíg Washington nem fogadja el ezeket a feltételeket.
Irán emellett – Reuters-értesülések szerint – arra kérte jemeni húszi szövetségeseit, hogy amerikai támadás esetén zárják le a Vörös-tenger olajszállítási útvonalát is.
Visszesett a hajóforgalom, emelkedik az olajár
A Bloomberg hajókövetési adatai szerint a Hormuzi-szoros forgalma drasztikusan visszaesett. Az útvonalat jelenleg szinte kizárólag Iránhoz köthető hajók használják a Teherán által kijelölt északi folyosón, miközben több tanker kikapcsolt helymeghatározóval próbál áthaladni. Két szaúdi és iraki nyersolajat szállító szupertanker csak napokkal később jelent meg újra az ománi partoknál, miután a Perzsa-öbölben eltűntek a nyilvános követőrendszerekből.
A nyersolaj-szállítás hétnapos mozgóátlaga napi 9,4 millió hordóról mintegy 5,5 millió hordóra zuhant egyetlen hét alatt.
A bizonytalanság miatt a Brent típusú kőolaj ára 84 dollár fölé emelkedett hordónként, heti szinten közel 12 százalékos drágulást mutatva. Az üzemanyagok ára is emelkedik: az Egyesült Államokban a benzin átlagára ismét megközelítette a 4 dollárt gallononként.
Tovább nőhet az eszkaláció
Elemzői kommentárok szerint egyik fél sem szeretne teljes körű háborút, ugyanakkor a kölcsönös katonai válaszlépések olyan spirált indítottak el, amelyből egyre nehezebb kiszállni.
Mehran Kamrava, a Georgetown Egyetem katari professzora szerint a jelenlegi támadások azt jelzik, hogy a konfliktus még súlyosabbá válhat. A Bloomberg Economics elemzői úgy vélik, Irán továbbra is stratégiai nyomásgyakorlási eszközként tekint a Hormuzi-szorosra, míg az Egyesült Államok számára a szabad hajózás biztosítása nemzetbiztonsági és gazdasági érdek.
Az Eurasia Group becslése szerint 55 százalék az esélye annak, hogy a következő egy hónapban tovább eszkalálódik a konfliktus.
Ennek része lehet újabb amerikai támadás iráni nukleáris létesítmények ellen, illetve az is, hogy Teherán a jemeni húszikat intenzívebb támadásokra ösztönzi a Vörös-tengeren.
Mindeközben a diplomácia gyakorlatilag megrekedt. A múlt hónapban kötött ideiglenes megállapodás nyomán elindult nukleáris tárgyalások szinte teljesen leálltak, az Egyesült Államok pedig ismét blokád alá vonta az iráni kikötőket, valamint visszaállította az olajexportot sújtó szankciók egy részét. Ez tovább növeli a nyomást az iráni gazdaságon, miközben a rial az elmúlt egy hónapban mintegy 20 százalékot gyengült a dollárral szemben.
A piacok egyre inkább attól tartanak, hogy a Hormuzi-szoros körüli patthelyzet elhúzódik, ami tartósan magasan tarthatja az olajárakat, és újabb ellátási kockázatokat jelenthet a világgazdaság számára.
