Az E.On leállítja egyik csúcserőművét
Veszteségek Európa legnagyobb szolgáltatói sorra állítják le veszteséges gázerőműveiket; várhatóan még a hónap végéig erre a sorsra jut az E.On három éve átadott Irsching-5 erőműve is. A 400 millió eurós beruházással felépített bajorországi Irsching-5 mindössze három évig működött. A gázüzemű erőművek üzemeltetése Európa több országában – a Bloomberg adatai szerint többek között Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában és Csehországban – veszteséges, az Egyesült Királyságban pedig épphogy nullszaldós. Az E.On-hoz hasonlóan a közelmúltban több európai energiavállalat, így a francia GDF Suez vagy az egyesült királyságbeli Centrica is leállította erőműveit. „A gázerőművek négy napból háromban állnak; az ágazat válságban van a kapacitásbőség miatt” – foglalta össze a helyzetet Gerard Mestrallet, a GDF Suez vezérigazgatója. A gyenge jövedelmezőség okai között az alacsony áram- és a magas gázár mellett szerepet játszik, hogy uniós irányelvek szerint a vásárolt energia egy részének megújuló forrásokból kell származnia.
A Németországban megtermelt elektromos áramnak a gázerőművek tavaly 11,3 százalékát adták, ami az előző évhez képest 2,3 százalékpontos csökkenést jelent. Franciaországban a gázüzemű erőművekben termelt áram mennyisége 2012-ben 24 százalékkal csökkent éves összevetésben. A szél- és napenergia előretörése miatt a fosszilis erőművek több mint 30 százalékát be kell zárni Európában – idézi a Bloomberg az UBS elemzőjét, Per Lekandert –, a bezárások pedig döntően a gázerőműveket érintik.
Az E.On gönyűi erőműve szintén alacsony kihasználtság mellett, csúcserőműként működik, így nem kizárt, hogy az európai beruházásokhoz hasonlóan veszteséget termel – magyarázta a Világgazdaságnak Jenei András, az MPK Energia Műhelyének vezetője. A szakember rámutatott: a hatalmas kapacitású, 60 százalékos hatásfokú, 2011-ben átadott gönyűi erőmű csak csúcsidőben termel áramot, mivel a jelenlegi gázár mellett nem éri meg – az eredetileg tervezett – zsinórtermelésbe fogni.
A gázerőművek fogyasztásának csökkenése miatt visszaesett az európai földgázkereslet is. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2015-ben az öreg kontinensnek 550 milliárd köbméter földgázra lesz szüksége, 3,5 százalékkal kevesebbre, mint 2010-ben. A piacon eközben egy másik fordulat is végbement: Európa elsőszámú gázszállítója 2012-ben már nem Oroszország (a Gazprom) volt, hanem Norvégia.
