A raktározás gazdaságossága
Az MLSZKSZ két közelmúltban elkészült és beüzemelt (öt- és tízezer négyzetméter alapterületű) raktárral kapcsolatos díjelemzése példával illusztrálja az egyes projektek finanszírozási lehetőségeit, bevételeit és eredménytermelő képességét. A két konstrukció esetében három finanszírozási lehetőséget - csak tisztán saját erő; támogatás és saját erő; támogatás, hitel és saját erő - vizsgáltak. Ehhez 2011-ben megvalósult raktár-beruházási projektek adatait használták, a projektek műszaki jellemzői azonosak voltak, eltérés csak az alapterületben volt. A tízezer négyzetméteres raktárprojekt bekerülési értéke 1,7 milliárd, a fele akkoráé 0,92 milliárd forint. A megtérülés futamideje 15 év.
A tanulmányban két esetet vizsgáltak. Az egyik a jelenlegi piaci díjak (havi 3,5 euró négyzetméterenként) mellett elérhető eredményességet mérte. A másik esetben azt vizsgálták, hogy milyen értéken kell kiadni a raktárt ahhoz, hogy biztosítani lehessen a szolgáltató részére az elvárt minimális nyolc százalék körüli eredménytermelő képességet.
Az elemzés szerint - a jelenlegi piaci bérleti díjakkal számolva - a tisztán önerőből megvalósított ötezer négyzetméteres raktárnál 4,4, a nagyobbnál 5,4 százalékos eredmény érhető el csupán. A nyolc százalékos elvárt alsó eredményességi értékhez a havi 3,5 eurós négyzetméterenkénti bérleti díjat az előbbi projektnél 6,1, a nagyobb raktárnál pedig 5,3 euróra kellene emelni.
Ha a finanszírozás vissza nem térítendő támogatásból és önerőből együttesen valósul meg, javulnak az eredményességi mutatók. Sőt a tízezer négyzetméteres projektnél elérheti a 7,8 százalékot, ami már alig marad el az elvárt nyolc százaléktól. A kisebb raktárnál azonban csak 5,6 százalék, vagyis az elvárt értékhez 20 százalékkal növelni kellene a bérleti díjat.
A harmadik finanszírozási változat esetében a beruházás vissza nem térítendő támogatás, hitel és saját erő kombinált felhasználásával valósulna meg. A vizsgált modellek esetében mindkét üzemeltető cég eltérő hitelminősítési besorolású volt, így a beruházáshoz felhasznált hitelek költségei is, ami befolyásolta a kötelezettségek mértékét is. Az eredményességi mutatók a piaci bérleti díj (havi 3,5 euró négyzetméterenként) mellett az ötezer négyzetméter alapterületű raktárnál -0,24 százalék (azaz veszteséget termel), a kétszer akkora esetében 3,7 százalék. Az elvárt nyolc százalék körüli eredményességi értékhez az előbbinél a havi négyzetméterenkénti díj helyett a jelenlegi piacinak több, mint háromszorosával (11,2 euró), de a tízezer négyzetméteres projektnél is közel 30 százalékkal nagyobb díjjal (5,5 euró) kellene számolni.
Az elemzés szerint a néhány fős kisvállalkozások által üzemeltett logisztikai létesítmények akkor tudnak jól működni, ha beruházásaikat önerőből és támogatás segítségével tudják megvalósítani. Ha hitelre kényszerülnek, jövedelemtermelő képességűk és piaci helyzetük jelentősen romlik. A nagyobb cégek (több száz alkalmazott, de még nem nagyvállalat) piaci pozíciója is csak akkor erősödhet, ha beruházásaikat önerőből és támogatással tudják megvalósítani. A hitelfelvétel szintén ront piaci helyzetükön, bár kevésbé, mint a kisebb cégek esetén. A törlesztés miatt a vizsgált raktár logisztikai projektek gazdaságos üzemeltetését a jelenlegi helyzetben nem lehet kigazdálkodni.
A magyar ipari kultúra sajátossága miatt egyelőre alacsony a gyártó cégek logisztikai tevékenységének és ezen belül a raktározás kiszervezésének hajlandósága – mondja Fülöp Zsolt. Nem jellemző, hogy a gyártó cégek kiszervezik a raktári tevékenységüket. Egy raktár pedig akkor működtethető gazdaságosan és hosszú távon biztonságosan, ha több ügyfelet szolgál ki. A több vevő változatosabb követelményrendszert is jelent: például az egyik ügyfélnek belépési elvárás a beépített tűzvédelem, ezt azonban a másik nem hajlandó megfizetni. Ez rugalmatlan műszaki kínálatot és rugalmas keresletet jelent, és a beruházásokat az igény elmúltával továbbterhelni nem lehet, de gyakran annak a további költségeit a raktárfenntartónak viselni kell. Ez is hozzájárul az alacsony tőke ellátottságú cégek versenyhátrányához.
A megbízók területileg is merevek, szeretik az árujukat raktározási szempontból magukhoz irreálisan közel tartani. Ezért a raktári kereslet, nem a kooperatív előnyök mentén generálódik. Így egy raktár többnyire lokális igényeket tud csak kielégíteni, szűkítve a potenciális megbízók körét, növelve ezzel a kockázatát.
Az MLSZKSZ szerint az alultőkésített magyar kis- és középvállalkozások a logisztikai piacon csak akkor tudnak eredményesen működni, ha a fejlesztéseiknél a hitel mértéke a lehető legkisebb, az önerőből hiányzó tőkerészt pedig minél nagyobb mértékben képesek vissza nem térítendő támogatásokkal lefedni. Ezért nagyon fontos és szükséges újra megnyitni a fejlesztéseket támogató európai uniós pályázati forrásokat. Hiszen fejlesztések nélkül a hazai logisztikai szektor piacot veszít a térségben, és munkahelyek szűnhetnek meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.