Nagy értéke van a szántóföldnek

– Az arany mellett a másik kincs a termőföld – mondta a kölesdi Varga András, aki ezt termelőként is megtapasztalta. A föld nem inflálódik, aki tisztességesen termel, annak a megélhetést, a gyarapodást is jelenti. Ugyanakkor az árát gyakran spekuláció is alakítja. Hazánkban is jellemző, hogy egy-egy területet pénzügyi befektetők strómanokon keresztül vásárolnak meg, felverve így a környékbeli árakat. – Tolna megyében aranykoronánként 15-20 ezer forinttól indul az ár, a felső határ a csillagos ég – mondta Varga András. Ez hektárra vetítve 500 ezertől általában 1-1,5 millió forintig terjed.

Az ország különböző vidékein eltérő a helyzet. – A jelenlegi hektáronkénti hazai átlagár 700-800 ezer forintra tehető, ami csak egyharmadát-egyötödét teszi ki az uniós árszintnek – mondta a Tőzsdeklub rendezvényén Polyák László, a földpiaci adásvételekben meghatározó Tiszacash Zrt. vezérigazgató-helyettese. Ugyanakkor – például a 14 millió forintnak megfelelő holland hektáronkénti árat alapul véve – ennél jóval nagyobb differenciák is vannak.

Ma a legkapósabb

a szántóföld és a legelő

Tolna megyében tavaly a megyei földhivatal adatai szerint a zártkerti ingatlanok 7-10 százaléka cserélt gazdát, a termőföldeknél viszont 20 ezer hektár körüli volt az adás-vétel. A föld iránti nagy érdeklődést érősítette meg Győrfi József bonyhádi ingatlanrendező földmérő mérnök is. Tapasztalatai szerint egyrészt befektetési céllal, másrészt művelési céllal vásárolnak. A legnagyobb kereslet a termőföld iránt van, illetve az állattartók körében népszerű még a legelő. Erdőt jellemzően csak az vásárol, aki azt tarra vághatja, hogy a haszna egyből be is jöjjön.

A szakemberek a következő hónapokban a hazai földárak további növekedésére számítanak, aminek hátterében elsősorban az áll, hogy a jövő év tavaszán jár le a külföldiekre vonatkozó vásárlási moratórium, és addig aki teheti, földet vesz. A termőföldek az elmúlt években is drágultak, miközben a különbözi befektetési piacok – a pénzügyi-gazdasági válság nyomán – jórészt összeomlottak. Ezért ma a földpiac számít az egyik legbiztonságosabb és legkockázatmentesebb befektetési lehetőségnek.

Jogi furfanggal szorítják ki a termelőket

Vannak területek – s ezek közé tartozik megyénkben Szekszárd és Bátaszék környéke –, ahol eldurvult a földértékesítés. A gazdálkodók szerint egy gazdasági társaság nyomja fel az árakat, és mindenféle jogi furfanggal jut földekhez, kivásárolja így a területeket a helyiek elől. Ilyen módszer például, hogy földcsere-szerződést köt azzal, akitől megkívánja venni a területét. Így nem kell kifüggesztenie a vásárlási szándékot az önkormányzatnál. Egy másik módszer, hogy osztatlan közösből egyetlen aranykoronáért egymillió forintot kínált, majd amikor már ő is ezzel tulajdont szerzett az osztatlan közösből, annyi földet vehetett, amennyit akart. Így történhetett meg, hogy Bátaszék határában 1,8 millió forintot is fizettek egy hektár szántóért, és a tulajdonos a magas ár miatt természetesen belement a jogi furfangba. A helyi termelők meg tehetetlenek és dühösek, hiszen ők is szeretnének újabb területeket megvásárolni.

A gazdálkodók szerint a bérleti díjak is folyamatosan emelkednek. Hektáronként 25-30 ezertől indulnak, az 50-60 ezres ár a leggyakoribb, de hallani Dombóvár és Szekszárd környékén 80-100 ezres földbérleti díjról is. Bátaszék környékén van, aki aranykoronánként köti ki a szerződésében a bérleti díjat (150 kiló búza/aranykorona), van aki fix összeget kér (50-80 ezer forint/hektár). A földbérlet ára a földalapú támogatással együtt évről évre emelkedik.

A gazdálkodók több – 5 vagy 10 – évre kötnek bérleti szerződéseket.

A termőföld ára több tényezőtől is függ

– Rendkívül nehéz összehasonlítani a magyar és az uniós földárakat a sok eltérő piaci, szabályozási és egyéb tényező miatt, de a modellszámítások szerint az uniós szinten kiegyenlített hazai hektáronkénti áraknak 2-4 millió forint között kellene mozogniuk – mondta Polyák László. Ennél magasabb árak akkor alakulhatnának ki, ha a magyar mezőgazdaság hatékonysága és jövedelmezősége javulna. Az ármegállapításnál a területi elhelyezkedés, a művelési ág, a mezőgazdasági érték, a területi méret, a tulajdonosi viszony, a támogathatóság és a természetbeni állapot számít a legfontosabb szempontnak. A földvásárlásokat egyébként 4 százalékos illeték terheli, de a bérleti díjak – legalább öt évre szóló szerződések esetén – adómentesek.