Így akarja kivégezni az Otthon Startot és a rezsicsökkentést a Tisza-kormány, bemutatjuk a titkolt tervet: ezt vállalta Magyarország az uniós pénzekért cserébe
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Sokan nem hittek benne, sokan lehetetlennek tartották, a Fidesz akadályozta, mi pedig közben három hónap kőkemény munkával megcsináltuk” – így dicsérte saját kormányának teljesítményét Magyar Péter miniszterelnök pár nappal ezelőtt, miután a Brüsszelben tartózkodó Kármán András pénzügyminiszter bejelentette : az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa, az ECOFIN elfogadta a magyar helyreállítási tervet. A hányatott sorsú RRF-források lehívása ezzel tehát kézzelfogható közelségbe került, így már idén 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,5 milliárd euró hitel érkezhet a magyar gazdaságba. Az már más kérdés, hogy ezért milyen árat fizet Magyarország Magyar Péter vállalásaiért cserébe.
Kármán András pénteken azt nyilatkozta, hogy a forrásokhoz való hozzájutás érdekében a kormány vállalta a jogállamisági és korrupcióellenes reformok végrehajtását, amelyeket az előző kormány szerinte nem teljesített. A pénzügyminiszter számára a következő fontos feladat az augusztus végére kitűzött, úgynevezett szupermérföldkövek teljesítése. Ugyanakkor az idő rövidsége miatt sok lehetősége nincs a kormánynak. A leginkább kézenfekvő megoldás, hogy a már megvalósult beruházásokat elkezdheti átpakolni az RRF-be.
„A Fidesz-kormány sosem fogja eladni az országot azért, hogy ezeket a pénzeket megkapjuk”
Az Orbán-kormány meglehetően ellentmondásosan viszonyult az RRF-hez, aminek egyik oka lehetett, hogy úgy ítélte meg, hogy EU politiai elvárásokat támaszt a források lehívása elé. Az általa elfogadott magyar helyreállítási tervben 27 úgynevezett szupermérföldkő szerepelt, ezek teljesítése előfeltétele volt annak, hogy Magyarország egyáltalán benyújthassa az első kifizetési kérelmét az RRF-ből. Bár számos intézkedést végrehajtott, és a program terhére több beruházást elindított, a csomagot nem sikerült lezárnia, ezért egyetlen kifizetési kérelmet sem tudott benyújtani. Bóka János volt EU-ügyi miniszter korábban azt mondta, hogy a 23 mérföldkőből öt esetében maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e, azaz szerinte az uniós testület ennyi feltétel megvalósítását hiányolta.
Összesen egyébként 16,4 milliárd eurót tartott zárolva az EU:
- a feltételességi eljárással blokkolt 4,2 milliárd euróból;
- az akadémiai szabadsághoz kötött 2,2 milliárd euróból;
- és a helyreállítási alapnál 10 milliárd euróból áll.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még februárban, a Világgazdaság podcastjében beszélt az RRF-kapcsán az előző kormány kételyeiről. Akkor azt mondta, az RRF-nél olyan követelmények vannak, mint például a rezsitámogatás vagy a 13. és 14. havi nyugdíj eltörlése, ami a kormány számára elfogadhatatlan. „Olyan dolgokat kér tőlünk Brüsszel ezekért a pénzekért, ami vállalhatatlan, mert pont szembemegy azokkal a vívmányokkal, amelyek a 2010 és 2026 közötti gazdaságpolitika alapjai voltak" – mondta, majd hozzátette:
a Fidesz-kormány sosem fogja eladni az országot azért, hogy ezeket a pénzeket megkapjuk. Márpedig ez az ország eladását jelentene
Nagy Márton azt is mondta, hogy ez színtisztán politikai kérdés, nem pedig közgazdasági vagy jogi. Ezzel szemben Magyar Péter az elmúlt hónapokban következetesen tagadta, hogy politikai feltételei lennének az uniós források lehívásának. Az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel május 29-én megkötött politikai megállapodása után tartott sajtótájékoztatóján is azt állította, hogy sem a migrációs paktum elfogadását, sem Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását nem támasztotta feltételként az EU, kizárólag korrupciós és jogállami okokból tartotta vissza Brüsszel ezeket a pénzeket.
Romániában épp az RRF miatt vannak megszorítások
Nem csak Magyarországon került a politikai viták kereszttüzébe az unió helyreállítási alapjának forrásai. Romániában tavaly óta megszorítások sora követi egymást, amelyeket a kormány rendre a magas költségvetési hiánnyal és az uniós források lehívásának feltételeivel indokol.
Nem ok nélkül: a román helyreállítási tervben (PNRR) ugyanis a bukaresti kormány mély költségvetési és strukturális reformokat vállalt.
Az még igazolható lenne, hogy a 2024-es választási szuperévben teljesen elszállt költségvetési hiány miatt megszorításokat hajt végre, az kevésbé, hogy szinte egy az egyben azokat a feltételeket hatja végre, amit az EU is előírt. A románok számára azonban a legnagyobb érvágást a villamosenergia-piac liberalizációja és a lakossági árszabályozás kivezetése jelentette, amelyet szintén az RRF-ben vállalt kötelezettségek részeként hajtottak végre és ami miatt tavaly évközepe óta 9-10 százalék közelében van az infláció.
Tavaly júliusban a román háztartások többségének villanyszámlája 50–100 százalékkal ugrott meg.
Hasonló vihart kavart az ingatlanadó-reform is. Bukarest az uniós vállalások teljesítésének terhét részben az önkormányzatokra és az ingatlantulajdonosokra hárította. Sepsiszentgyörgyön óriási felhárodás lett az ingatlanadó emelésének tervéből, de több más településen is tüntetések voltak. A kormány végig azzal érvelt, hogy az ingatlanadó átalakítását Románia a helyreállítási tervben vállalta, ha azokat nem teljesíti, akkor elesik ezektől a pénzekől.
Ugorhat a rezsicsökkentés és az Otthon Start
A 10 milliárd eurós helyreállítási forrásért cserébe a Magyar Péter vezette kormány átfogó reformokat vállalt a módosított helyreállítási tervben. Így erősítik a korrupcióellenes intézményrendszert, bővítik az Integritás Hatóság jogosítványait, átláthatóbbá teszik a közpénzek felhasználását és a közbeszerzéseket, továbbá a vállalások között szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségét erősítő intézkedések végrehajtása is. A kifizetések ugyanakkor nem automatikusak: az Európai Bizottság minden részletet csak a vállalt mérföldkövek és célok teljesítése után utal át.
Ugyan a magyar helyreállítási terv önmagában igenis tartalmaz konkrét reformokat, valamint ezekhez kapcsolódó mérföldköveket, de az RRF-rendelet előírja, hogy a nemzeti helyreállítási tervnek érdemben kezelnie kell az Európai Szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat. A bizottság a terv értékelésekor külön vizsgálja, hogy a benne szereplő reformok mennyiben válaszolnak ezekre az ajánlásokra.
Tehát a Tisza-kormány a helyreállítási terv mellett azt is vállalta, hogy végrehajtja azokat országspecifikus ajánlásokat, amelyek meglehetősen vitatott javaslatokat tartalmaznak.
Ilyen például a lakossági energiaár-szabályozás rendszerének felülvizsgálata, hogy az új rendszer „jobban ösztönözze az energiahatékonyságot és a piaci verseny érvényesülését”. Márpedig ez brüsszeli nyelven nem jelent mást, mint a jelenlegi rezsicsökentés beszántását. A Tisza a kampányban pedig következetesen azt állította, hogy nem megszüntetni fogja a rezsicsökkentést, hanem ki fogja terjeszteni, ugyanakkor egyáltalán nem vehető biztosra ez az ígéret. Magyar Péter eközben azt is mondta, hogy „a rezsicsökkentés humbug”.
Az RRF-ben vállalt kötelezettségek alapján az Otthon Start jövője is kérdésessé válhat. A legutóbbi, júniusban kiadott országspecifikus ajánlás szinte felszólítja a kormányt:
fokozatosan szüntesse meg az ársapkákat és kamatsapkákat, valamint az azokkal egyenértékű intézkedéseket a torzító hatások csökkentése és a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójának elősegítése érdekében.
Pedig a választás előtti hónapokban a Tisza Párt egyszer sem beszélt az Orbán-kormány egyik legfontosabb lakáspolitikai programjának megszüntetéséről, bár az is igaz, hogy a programjában sokatmondó megjegyzést tett: "a jelenlegi intézkedések – köztük az Otthon Start – elsősorban a hitelképesebb, jobb anyagi helyzetű rétegeket támogatják." Nem véletlen, hogy banki körökben már a konstrukció kivezetésével számolnak, ami könnyen felforgathatja a lakáspiacot.
Ugyanebben a dokumentumban az is szerepel, hogy javítani kell a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, ami például felveti a kérdést, hogy mi lesz a 13., illetve 14. havi nyugdíj sorsa.
Brüsszel emellett az adórendszer átalakítását is sürgeti: egyszerűbb szabályokat, a piacot torzító különadók fokozatos kivezetését és igazságosabb közteherviselést vár. Ez utóbbi azonban nem nagy meglepetés , hiszen a bizottság évek óta szorgalmazza a többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, ami egyezik a Tisza terveivel. A kormánypárt ugyanis azt tervezi, hogy a meglévő 15 százalékos SZJA-kulcs mellé jövő januártól 9 százalékos alsó adókulcsot vezet be. Ahogy a különadók leépítése sem új gondolat: Kármán András pénzügyminiszter már tavaly ősszel jelezte a Bloombergnek, hogy hosszabb távon a Tisaz a bankadót és a kiskereskedelmi adót is kivezetné.
A vállalások között szerepel a vasúti személyszállítás liberalizációja is. Az ehhez szükséges jogszabályokat még idén el kell fogadni, egy új közlekedési hatóság felállításával együtt. Ezzel párhuzamosan a kormány a szélerőmű-beruházások szabályait is tovább lazítja. Itt minden bizonnyal főleg külföldi cégeket juttathat piachoz Magyarországon.
