Diszkriminatív a kamara szerint a védőnők béremelése

EGÉSZSÉGÜGY Forduljon Alkotmánybírósághoz az ombudsman az egészségügyiek béremeléséről szóló jogszabályok utólagos normakontrollját kérve – ezt várja az ombudsmantól a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). A Szabó Mátéhoz eljuttatott levelet a Védőnői Tagozatot vezető Csősz Katalin jegyzi, aki szerint több pontos is diszkriminatív a hatályos szabályozás.

Egyrészt, miközben a szeptembertől esedékes béremelés az egészségügyi dolgozók többsége számára januárig visszamenőleges hatályú, a megemelt védőnői díjazás június 30-án lépett hatályba, és nem számít visszamenőlegesnek. A védőnők szolgálatokat működtető önkormányzatokat ráadásul, szemben az egészségügyi intézményekkel semmi nem kötelezi a béremelésre, nem véletlen, hogy a MESZK és a Magyar Védőnők Egyesülete közös felmérése szerint a védőnők mintegy 97 százalékának nem, vagy csak egy-két ezer forinttal emelkedett tavaly a fizetése, annak ellenére, hogy az egészségügyi béremelés részeként akkor bruttó 25 ezer forinttal növelték a védőnői szolgálatok finanszírozását.

Ráadásul az új egészségügyi közalkalmazotti bértábla nem is terjed ki az alapellátásban dolgozókra. Emiatt az ott foglalkoztatott védőnők – valamint ápolók és asszisztensek – jövedelme ma lényegesen elmarad a kórházakban és szakrendelőben foglalkoztatott kollégáikétól. Egy diplomás kórházi védőnő bruttó fizetése jelenleg 163425 forint, míg a területen dolgozó kollégájáé csak bruttó 122 ezer forint. Az ő jövedelmük mindemellett az ellátottak számától és más tényezőktől is függ, így egy iskolai védőnő annak ellenére többet kereshet, mint egy hátrányos helyzetű kistérségben „területen” dolgozó.

A MESZK Védőnői Tagozata azt kéri, hogy Szabó Máté vizsgálja meg, helytállóak-e meglátásaik, és amennyiben úgy találja, tegye meg a szükséges lépéseket a diszkriminatív béremelési intézkedésekkel kapcsolatban.