Lehet a gilisztákat darabolással szaporítani?

tévhitek Nos, egy gilisztából nem lesz kettő. Igen, ha kerti munkálatok közben az ásóval véletlenül kettévágunk egy gilisztát, mindkét fele tovább tekereg és mozog. Egy ideig akár úgy is tűnhet, hogy a két darab ellenkező irányba indul, és egymástól független életet él. Valójában azonban a darabolás nem a giliszták nemtelen szaporításának egyik módszere. Legjobb esetben is csak az állat egyik – elülső – fele élheti túl a durva beavatkozást.

A hátsó fele rövid időn belül elpusztul. A magyarázat egyszerű: a giliszták teste a rendkívüli regenerációs képességek ellenére sem képes új szájnyílást kialakítani, amelyen keresztül táplálékhoz juthatna az állat; egy hátsó nyílás viszont, amelyen a megemésztett tápanyag távozik, képes létrejönni az első fél csonkján.

A fejlett gyűrűsférgekkel szemben azonban vannak olyan ősibb féregcsoportok, amelyeknél mindkét fél túléli a darabolást. Ilyenek például a több mint húszezer fajt tömörítő laposférgek törzsébe tartozó szabadon élő, zömmel vízi örvényférgek, és a külső vagy belső parazita életmódot folytató különböző szívóférgek és galandférgek. A laposférgek fajainak többsége csak néhány milliméter hosszúságú, de néhányuk akár 10-15 méteres testhosszt is elérheti. Kötőszöveteikben ugyanis neoblaszták találhatók – ezek az őssejtek olyan fajtái, amelyekből minden testrész, például a test közepén található szájnyílás vagy akár egy új fej is képes kifejlődni.