Új korszak jöhet a Perzsa-öbölben: több milliárd dolláros megoldást találtak a Hormuzi-szoros megkerülésére
Az iráni háború egyik legközvetlenebb gazdasági következménye nem a frontvonalakon, hanem az energiaszállításban rajzolódik ki: a Perzsa-öböl országai egyre komolyabban készülnek arra, hogy új olaj- és gázvezetékekkel kerüljék meg a Hormuzi-szorost, melynek esetleges tartós iráni ellenőrzése az egész globális energiapiacot sebezhetővé tenné.
Jelenleg a térségben Irán miatt egyáltalán nem tartják biztonságosnak a hagyományos tengeri exportútvonalakat, ezért több ipari szereplő és kormányzati tisztviselő szerint új olaj- és gázvezetékek kiépítése lehet az egyetlen tartós megoldás arra, hogy csökkentsék a Hormuzi-szorostól való függőséget – még akkor is, ha ezek a beruházások több milliárd dollárba kerülnek, és évekig tart a megvalósításuk – számolt be a Financial Times.
Szaúd-Arábia 1200 kilométeres kelet–nyugati vezetéke, amely napi 7 millió hordónyi olajat szállít a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjébe, ma gyakorlatilag kulcsfontosságú exportútvonal.
A rendszert még az 1980-as években építették ki, az iráni–iraki háború idején, amikor szintén felmerült a szoros lezárásának veszélye. Egy vezető energetikai szakember szerint „utólag visszanézve ez egy zseniális stratégiai húzás volt”, amit most a gyakorlat is igazol. A Saudi Aramco vezérigazgatója, Amin Nászer nemrég úgy fogalmazott, hogy ez a vezeték „jelenleg a fő útvonal, amelyre támaszkodunk”. A szaúdi vezetés ezért már azt vizsgálja, hogyan lehetne a napi 10,2 millió hordós kitermelés még nagyobb részét szárazföldi vezetékeken keresztül exportálni – akár a meglévő kapacitás bővítésével, akár teljesen új nyomvonalak kiépítésével.
Akár húszmilliárd dolláros projektbe is belefoghatnak
A mostani helyzet azonban túlmutat egy-egy projekten. A szakértők szerint a legellenállóbb megoldás nem egyetlen alternatív vezeték lenne, hanem egy teljes hálózat, amely több irányba biztosít kijáratot a világpiacra. Ez a hálózat azonban politikailag és műszakilag is a legnehezebben kivitelezhető opció, hiszen több ország együttműködését igényli. A tervek között ismét előkerült az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó (IMEC) is, amely az indiai kikötőktől a Perzsa-öblön át Európáig húzódna. Egyes elképzelések szerint ebbe egy, a Földközi-tengerig – akár izraeli vagy egyiptomi kikötőkig – vezető olajvezeték is beépülhetne.
A NewMed Energy vezetője, Yossi Abu szerint az ilyen projektek elkerülhetetlenek:
Az országoknak kézbe kell venniük a saját sorsukat. Szükség van vezetékekre és szárazföldi összeköttetésekre, hogy ne lehessen egyetlen szűk keresztmetszettel zsarolni a régiót.
A beruházások előtt ugyanakkor komoly akadályok állnak. Egy, a szaúdi vezeték építésében is részt vevő vállalat vezetője szerint egy hasonló projekt ma legalább 5 milliárd dollárba (mintegy 1800 milliárd forintba) kerülne, míg egy több országon áthaladó, például Irakot Jordánián vagy Törökországon keresztül a Földközi-tengerrel összekötő rendszer költsége elérheti a 15-20 milliárd dollárt (5400-7200 milliárd forintot). Ehhez jönnek a biztonsági kockázatok – például fel nem robbant lőszerek Irakban vagy fegyveres csoportok jelenléte –, illetve a földrajzi nehézségek, mint a sivatagi és hegyvidéki terep.
Rövid távon ezért reálisabbnak tűnik a meglévő infrastruktúra bővítése. Szaúd-Arábia növelheti a kelet–nyugati vezeték kapacitását, míg Abu-Dzabi a Fudzsejrába tartó jelenlegi vezetéket erősítheti meg. Emellett új exportterminálok is szóba kerültek a Vörös-tenger partján, például a Neom-projekt részeként épülő mélytengeri kikötőnél.
Egyelőre szó sincs tűzszünetről Iránban
Minden eddiginél elsöprőbb és kiterjedtebb támadásokat ígért csütörtökön az Egyesült Államok és Izrael ellen az iráni fegyveres erők központi parancsnokságának a szóvivője. A Taszním iráni hírügynökség által idézett bejelentésében Ebrahim Zolfakari leszögezte:
a műveletek egészen addig fognak tartani, amíg a két ország meg nem adja magát.
Mint mondta, Izrael és az Egyesült Államok „nincs tisztában az iráni hadsereg képességeivel”, hangsúlyozva, hogy a fegyveres erők katonai fejlesztései olyan helyeken zajlanak, amelyekről ellenségeiknek nincs tudomásuk, és „sosem tudják elérni azokat”, hozzátéve, hogy a mostanáig eltalált célpontok „nem voltak jelentősek”.
A szócsatába Donald Trump is beszállt: az amerikai elnök nem kímélte Teheránt, szerda esti beszédében azt állította, hogy az Egyesült Államok megsemmisítette Irán haditengerészetét és légierejét, valamint megbénította a ballisztikusrakéta- és nukleáris programját. Ennek ellenére nem vázolt fel konkrét forgatókönyvet a konfliktus lezárására. „Minden ütőkártya a kezünkben van, nekik semmi sincs” – fogalmazott, majd egyértelműen eszkalációt ígért:
A következő két-három hétben rendkívül kemény csapásokat fogunk mérni rájuk. Visszajuttatjuk őket a kőkorszakba, ahová valók.
Trump nem beszélt arról, mi lesz Irán dúsított uránkészleteinek sorsa, és arról sem, hogyan nyitnák meg a globális olajellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szorost, amely jelenleg gyakorlatilag zárva van. Ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy az „magától megnyílik” a háború végével.
