Megpróbál átosonni az első gázszállító hajó, Merz és Meloni meredten figyel, sajnos szánalmas a kísérlet

A nagy hír: egy cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító tartályhajó lépett be a Hormuzi-szorosba. Csak hetekkel ezelőtt ez nem lett volna hír, de miután az iráni háború blokkolta világ egyik legforgalmasabb energiaszállítási folyosóját, a hajó haladását most elképedt és reménykedő tekintetek követik. Ha sikeresen áthalad a vízi úton, ez lenne az első ilyen hajó, amely a háború február végi kezdete óta átkel a szoroson – összegzi a tétet a Bloomberg.

Ez az LNG-hajó már egy hónapja körözött a tengeren

A Sohar nevű LNG-tanker kelet felé halad, miután úti célját az ománi Qalhat LNG-exportterminálra módosította a hajókövetési adatok szerint. A hajó, amely ománi hajóként azonosítja magát, az elmúlt hónapban a Perzsa-öböl térségében körözött az adatok szerint.

Az LNG-szállító hajók február 28., a konfliktus kitörése óta kerülik a szorost, ami a világ üzemanyag-ellátásának mintegy ötödét zavarja meg. 

Ázsia számos országa reszketett meg a lezárása miatt, ami elvágja őket a létfontosságú olajtól és gáztól. Európa is különösöen szorult helyzetbe került, mert politikai-ideológiai okokból visszautasította a biztonságos orosz energiát, és helyette jelentős részben a kockázatos katarihoz fordult, „diverzifikációnak” nevezve az akciót, ami valójában lehetőségei beszűkítését és kockázatai megemelkedését hozta. A gázellátásában egyik legkiszolgáltatottabb uniós tagállam Olaszország, de erősen építettek a katari gázra a lengyelek is.

Európában tehát sokan feszülten figyelik, megnyílik-e a Hormuzi-szoros a háború folytatódása ellenére. Az Oroszország felé való visszafordulást a hatalmas áremelkedés ellenére is  kizárják, miközben Brüsszel hallgatólagos támogatásával Ukrajna olajblokád alá helyezte Közép-Európát.

Egyszerűbb volna a Barátságot újraindítani, mint a Hormuzi-szorost újranyitni

A hajó üzemeltetője, az Equasis adatbázis szerint az Oman Ship Management Co., nem reagált azonnal a megkeresésekre – írja a Bloomberg. Tulajdonosa, az Energy Spring LNG Carrier SA ugyanazokat az elérhetőségeket használja, mint az üzemeltető.

Eközben Kína a nagy megmentő. Európától eltérően kiválóan felkészültek a válságra, annyi LNG-t vásároltak előre, hogy most ők váltak ázsiai országok megmentőivé szállítókként. Eközben Európába szánt hajószállítmányok is Ázsia felé fordulnak.

Irán az amerikai és izraeli csapások kezdete óta korlátozza a hozzáférést ehhez a kulcsfontosságú vízi útvonalhoz, sok esetben csak saját vagy általa jóváhagyott hajók számára engedélyezve az áthaladást. Egyes hajóknak jüanban vagy kriptovalutában kellett díjat fizetniük, mielőtt kísérettel áthaladhattak a szoroson.

Úgy tűnik, a Sohar a szoros déli oldalán halad át, ami szokatlan, mivel a hajók általában az északi útvonalat választották Teherán kérésére.

Itt jön az a részlet, ami kétségeket ébreszt, újraindítható-e a gázszállítás, ha a hajó sértetlenül áthalad és legénysége életben marad.

Ha át is megy, erősen kétséges marad, merne-e indítani ennek láttán gázszállítmánnyal terhelt hajót valaki. Ezeknek a szállítmányoknak hatalmas az értékük: egy-egy rakomány értéke a százmillió eurót is elérheti.

Bár a hajó látszólag üres, a piac szorosan figyeli, hogy újraindulnak-e az LNG-szállítások, ami enyhítheti a globális árakra nehezedő nyomást. 

Ritka főműsoridős beszédében Donald Trump amerikai elnök azt mondta, az iráni háború „nagyon közel” van a befejezéshez, ugyanakkor újabb támadások terveit is felvázolta a következő két-három hétre. Trump nem tért ki arra, miként győzné meg az Egyesült Államok Iránt, hogy ismét engedélyezze a hajóforgalmat a szoroson.

A Perzsa-öbölből származó kínálat csökkenése – amelyet tovább súlyosbítottak az ausztrál létesítmények leállásai egy múlt havi ciklon miatt – világszerte arra készteti a fogyasztókat, hogy alternatív energiaforrások után nézzenek.