Brüsszel jobban beleszól a pénzek szétosztásába

Az uniós források lehívásával kapcsolatos, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon az volt a cél, hogy a kormánynak minél nagyobb mozgástere legyen, most azonban sokkal jobban beleszóltak a tervezésbe, mint hét évvel ezelőtt – mondta Sófalvi Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságtervezési Főosztályának stratégiai tervezője a rendezvényen a 2014–20-as uniós költségveétsi periódus fejlesztéseinek előkészületeiről. A Partnerségi Megállapodást és az Operatív Programokat csak az unióval való egyeztetéssel lehet módosítani – ami több mint egy évet is igénybe vehet –, az egyes pályázatok azonban nemzeti hatáskörben maradnak – tette hozzá a szakértő.

Brüsszel azt várja el, hogy a támogatásoknak ne legyen piactorzító hatásuk. Korábban egyes kkv-támogatások esetében túl magas volt holtteher-veszteség, vagyis nem költöttük el elég jól a pénzt – hangsúlyozta Sófalvi Tamás, ezért is volt nehezebb a tárgyalás.

A bizottság azt mondta, hogy piaci kudarc igazolása szükséges minden projekt esetében, azaz ahol a piac önszabályozó mechanizmusa nem kielégítő. Állami támogatást az EU-jogszabályok értelmében csak olyan cégnek lehet nyújtani, amely így egyenlő esélyekkel indulhat a versenyben, de jogosulatlan előnyhöz nem jutnak ezáltal.

Nem egyes emberek döntik el, hogy melyik régió mekkora támogatási intenzitást kaphat, hanem egy képlet. Konkrétan az egyes régiók fejlettségi fokától függ, hogy mennyi pénzre számíthatnak – fejtette ki az NGM szakértője.

A közbeszerzési törvény értelmében 51 százalék EU-támogatási tartalom felett minden projekt közbeszerzés-köteles, akkor is, ha azt magántársaság hajtja végre. Egyébként fejlesztéspolitikai tapasztalat az, hogy az 50 százaléknál nagyobb támogatási intenzitással rendelkező projektek kevésbé hatékonyak – mutatott rá Sófalvi.

A GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) nem rögzít ágazati fókuszt, mert hét év alatt a mindenkori magyar kormány az éppen aktuális gazdasági trendek alapján képes kell, hogy legyen a források ágazatok közötti átcsoportosítására. Így a gazdasági szereplői helyett nem az állam dolga minden esetben megmondani, hogy merre érdemes fejlődnie a gazdaságnak.

A most kezdődő hétéves ciklusban sok mindenre jut forrás. A kapacitásbővítés a legnépszerűbb pályázat volt korábban, erre a következő időszakban mintegy 380 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre. A hálózatos gazdaság előmozdítása a kkv támogatások a másik fontos intézkedése – mondta Sófalvi. Az együttműködési hajlandóság Magyarországon sajnos alacsony, márpedig csak hosszú távú együttműködésekkel lehet a külpiacokra belépni és ott meg is ragadni. Erre az intézkedésre jelenleg 64 milliárd forint keret áll rendelkezésre, ami nemzeti hatáskörben a 7 éves időszak alatt módosítható. Lesz pénz az üzleti infrastruktúra fejlesztésére is, de a rendszer jelenleg nem erre fókuszál. K+F-re van a legtöbb pénz, 520 milliárd forint, itt a kutatási infrastruktúra fejlesztésére, hosszú távú együttműködésekre és a Horizont 2020-ra való felkészülésre lehet többet pályázni.

Sófalvi kiemelte, hogy az év végéig elvileg jóváhagyhatja Brüsszel az Operatív Programokat és februárban várhatóan az első pályázatokat is kiírják. Az uniós projektekkel kapcsolatos tapasztalatok kapcsán kiemelte: a szocializmusban irtották a vállalakozói szellemet, ami nem tudott megerősödni 25 év alatt, pedig erre szükség lenne.