Cégvilág

Alig maradt munkanélküli: egyre többen vannak közmunkán vagy külföldön

Egyre többen dolgoznak Magyarországon, de nem csak itthon, hanem külföldön is nő a magyar munkavállalók száma. Az elsődleges munkaerőpiac sokkal lassabban javul, mint ahogy a munkanélküliségi ráta csökkenése sugallja.

Folyamatosan növekszik a közmunkások száma, de a vállalatok is egyre több embert foglalkoztatnak, ráadásul a kivándorlás sem állt meg. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy év alatt 27 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, így már csak 290 ezer ember van állás nélkül. Az augusztus és október között mért 6,4 százalékos munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, de nem jelent javulást az előző hónaphoz viszonyítva.

A foglalkoztatottak létszáma közel 3 százalékkal, 4 millió 266 ezer főre növekedett, ami újabb csúcsnak felel meg. A 115 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges és a közfoglalkoztatás is egyaránt 52 ezer fővel járult hozzá, miközben külföldi telephelyen 11 ezer fővel dolgoztak többen. Vagyis a külföldön dolgozók és a közmunkások együtt többet tesznek hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez, mint az elsődleges piac. A dolgozók létszáma az elsődleges munkaerőpiacon 3 millió 920 ezerre nőtt, a közfoglalkoztatottak 232 ezren vannak, az egy éven belül külföldi telephelyen dolgozók tábora pedig elérte a 114 ezret.

A gazdasági tárca örül az adatoknak. „Belátható időn belül elérhető a teljes foglalkoztatás Magyarországon, ha folytatódik a gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás támogatása” – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán. Megjegyezte, hogy szakértők szerint 5 százalék körüli munkanélküliségi ráta mellett lehet teljes foglalkoztatásról beszélni. Elemzők azonban kétségbe vonják, hogy erre a szintre csökkenhet a ráta hamarosan, ráadásul éppen azt szokták hangsúlyozni, hogy ha közfoglalkoztatottak állás nélkül lennének – mint ahogy az feltételezhető –, akkor az továbbra is 10 százalékos munkanélküliségi rátát látnánk.

A folyamatok ugyan javulnak, de nem olyan gyorsan, mint ahogy a csökken. „Biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik” – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Szerinte a javuló munkapiaci kilátások miatt 6 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, a jövő év első felében azonban átmenetileg újra meghaladhatja a 7 százalékot.

Akik viszont munka nélkül vannak, azoknak a helyzete igencsak kedvezőtlen. A munkanélküliség átlagos időtartama augusztus és október között továbbra is meghaladta a 19 hónapot, és elmúlt hónapokban még kissé növekedett is az időtartam. A munkanélküliek közel fele legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A vállalt célok elérésére még van idő. A 20–64 éves korcsoportban – amelyre az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási cél vonatkozik – a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, majdnem 70 százalékra nőtt. Az EU 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 77, a nőknél 63 százalék.

közmunka munkanélküliség munka külföld
Kapcsolódó cikkek