Paks nem fűti túl a Dunát
Lezárultak a két új paksi atomerőműblokk építéséhez kapcsolódó lakossági meghallgatások, amelyekre a beruházás környezetvédelmi előkészületeinek részeként került sor. Aszódi Attila, a paksi kapacitások fenntartásáért felelős kormánybiztos 41 hazai településen és kilenc külföldi városban tartott tájékoztatót. A felmerült kérdések közül az egyik legjelentősebb a Duna várható hőterhelésére vonatkozott, főleg azért, mert maga a beruházás hatástanulmánya is számol e téren (de egyedül e téren) környezeti következményekkel, illetve azért is, mert az átlaghőmérséklet emelkedése önmagában is kedvezőtlen lehet.
A Dunába azokban az években kerül majd több atomerőművi fűtővíz, amikor egyszerre működik a leállításra váró négy jelenlegi, illetve a már átadott két új blokk. Ráadásul akkorra tovább nőhet az évi átlaghőmérséklet, ami miatt csökkenhet a folyó vízhozama is. Azonban – mint Aszódi Attila rámutatott – még ezen átfedéses évek közül az utolsóban, tehát a várható legmelegebben is (2032-ben) a mostaninál csak két olyan nappal lesz több az előrejelzések alapján, amikor a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 fokot. E két nap szerinte kényelmesen kezelhető, akár a reaktorok termelésének csökkentésével vagy a további, közeli természetes vizek (kutak, horgásztó) hűtési célú igénybevételével.
A jelenlegi blokkok másodpercenként 100 köbméter vizet vesznek ki a Dunából, majd azt mintegy 10 fokkal melegebben engedik vissza. A víz kivétele és visszajuttatása is külön csatornán és szivattyúval zajlik. Az új tanulmányok szerint akkor nem kell kedvezőtlen hatástól tartani, ha a vízben megjelenő hőcsóva és környezete közötti hőkülönbség 2,5 foknál kisebb. Ma ez a hőcsóva két kilométer hosszú. E csóvát mellesleg egyes vízi élőlények kifejezetten kedvelik, mások viszont elkerülik.
Az új blokkokkal az erőmű vízigénye másodpercenként 130 köbméterrel nő, a hőcsóva pedig 11 kilométerre nyúlik. A meglévő blokkok leállítása után a két, 1200 megawattos egység már csak 8 fokot melegít a Duna vizén, vagyis a hőcsóva hőmérséklete nem nő, a hossza pedig egy kilométeresre rövidül, amikor már csak a két új blokk üzemel.
Az Országgyűlés 2009-ben adta elvi hozzájárulását az új blokkok építéséhez. Az előkészületek már tartanak. Az idén a környezetvédelmi engedélyek megszerzésén van a hangsúly, 2016-ban a telephelyiekén, 2017-ben a létesítésiekén. Az építkezés 2018-ban indul, bő öt évig tart, az üzembe helyezés egy-másfél évet igényel. A kereskedelmi üzem 2025-ben és 2026-ban indulhat.
Hűtőtoronyra nincs szükség
„A magyar fél szerint élővízzel célszerűbb hűteni a blokkokat, mint hűtőtoronnyal, annak ellenére, hogy az orosz beruházók ez utóbbi megoldást támogatják” – válaszolt lapunknak Aszódi Attila.A kormánybiztos szerint a torony nemcsak fölösleges, de drágább is a választott megoldásnál, az általa kibocsátott gőz befolyásolja a mikroklímát, működéséhez pedig vegyszereket is kell használni. Mivel az üzemeltetése energiát igényel, léte eleve rontja az erőmű hatásfokát.
A kormánybiztos szerint a torony nemcsak fölösleges, de drágább is a választott megoldásnál, az általa kibocsátott gőz befolyásolja a mikroklímát, működéséhez pedig vegyszereket is kell használni. Mivel az üzemeltetése energiát igényel, léte eleve rontja az erőmű hatásfokát.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.