37 milliárdért kelt el az MKB

Három kötelező érvényű ajánlat érkezett az MKB Bankra, ezek közül a legmagasabb árat, 37 milliárd forintot kínáló háromfős konzorciumot hirdette ki nyertesnek tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A konzorciumból a Blue Robin Investments S. C. A. és a Metis magántőkealap 45-45, míg a Pannónia Nyugdíjpénztár 10 százalékos részesedést szerez, feltéve, hogy erre az Európai Bizottság is áldását adja legkésőbb június 30-ig.

Piaci berkekben megütközést keltett a leendő tulajdonosi összetétel, ezek ismeretében már érthető, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elhárította az MNB kérését, hogy szerezzen kisebbségi részesedést az MKB-ban. Ezt ugyanis az EBRD ahhoz kötötte, hogy egy professzionális nagybanké legyen az MKB többsége, vagy ha nem, akkor a pénzügyi szektorban tapasztalatokkal rendelkező magántőkealapoké.

Utóbbi típusból kettő is szerepel ugyan az MNB által kiválasztott konzorciumban, ám egyikükre sem illik az EBRD leírása. A Blue Robinról Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója azt állította, hogy indiai és kínai magánbefektetők befektetéseit tömöríti. Ugyanakkor az interneten mindössze annyi szerepel róla, hogy Luxemburgban van bejegyezve, arról azonban egy sor sincs, hogy mikor alapították, mekkora a vagyona, és eddig mibe fektetett. A Reuters próbált kapcsolatba a céggel, de nem járt sikerrel.

Többet lehet tudni a hírekbe szerdán berobbant Metis magántőkealapról. Ezt februárban indította el az a Minerva Tőkealapkezelő Zrt., amelyet Jaksa János vett meg 2015 júliusában a Közép-európai Tőkebefektetési Kft.-től. Egy magyarokból álló zárt szakmai befektetői kör jegyezte le a tízéves futamidejű alap 31 milliárd forint összértékű jegyeit, ám ebből csak tíz százalékot, azaz 3,1 milliárdot fizetett be – nyilatkozta a Raiffeisen Banktól 21 év után távozott Jaksa János a Forbesnak. A jegyzők ugyanakkor garanciát vállaltak arra, hogy ha a Metis megtalálja – ahogy Jaksa fogalmazott – az arra alkalmas befektetéseket, akkor a fennmaradó részt is befizeti, legkésőbb öt éven belül.

Ám ennek több mint a fele már most esedékes lesz, miután a Metisnek 16,65 milliárdot kell kifizetnie az MKB 45 százalékos tulajdonhányadáért. A piacon ismert, többéves tapasztalattal rendelkező alapkezelőknek és befektetőknek is hosszú hónapokba, akár egy évbe is telik, hogy néhány milliárdot összegyűjtsenek, ezért kétkedve szemlélik a Metis gyors előretörését, s életszerűnek tartják, hogy a közel 280 milliárd forintos vagyonon ülő MNB-alapítványok is súlyos pénzeket tehettek a Metisbe, de akár az ismeretlen Blue Robinba. Ez utóbbi információ tisztázásához nyithat utat az Alkotmánybíróság tegnapi döntése, amely alapján az alapítványok mégsem titkolhatnák el, mire költenek a szabadon felhasználható hetvenötmilliárd forintos összkeretükből.

Csak az MKB-s vevői konzorcium harmadik tagjának, a Pannónia Nyugdíjpénztárnak átlátható a tulajdonosi köre. Igaz, elgondolkodtató, hogy csak egy december 17-én hatályba lépett rendeletmódosítás tette lehetővé, hogy nyugdíjpénztárként – nyilvánosan forgalmazott részvények mellett – tőzsdén kívüli bankot is vegyen. Nem sokkal később meg is szerezte a Gránit Bank közel tíz százalékát.

Rosszul járt az állam

Azt majd a jövő dönti el, hogy olcsón vagy drágán juthatnak az MKB-hoz az új tulajdonosok. Az viszont a számok alapján már most is kikövetkeztethető, hogy az állam rosszul járt. Az MNB ugyanis 17 milliárdot fizetett a Bayerische Landesbanknak, majd az MKB rossz portfóliójának leválasztása során az állam 32,1 milliárd forint támogatást nyújtott az MKB-nak, e két tétel összességében 12,1 milliárddal több a 37 milliárdos eladási árnál.